" Hogyan fogadták külföldön a Bukfenc és Jeromost?
A magyar kiadásokkal együtt kilenc kiadás jelent. Sok helyen írtak róla, voltak, akik lelkesedtek, és voltak, akik úgy gondolták: „Majd akkor mondja nekem, hogy a kutya gondolkodik, ha le lehet vele ülni egy asztalhoz sörözni és a filozófiáról beszélgetni!” Aki ilyen nézeteket vall a gondolkodásról, azon az ember mosolyog, pedig ez az amerikai Natural History-ban jelent meg, ami egy jó újság, de hülyeségeket úgy látszik, ott is írnak. Azt, hogy az állatok gondolkodnak, nem olyan régen terjesztik az etológusok, és nem olyan régen hiszik el a tudomány egyéb képviselői. Húsz évvel ezelőtt egy merész gondolat volt az, hogy a kutya gondolkodik, sokszor visszaküldték a cikkeinket azzal, hogy ezt hogyan képzeljük. Az azóta eltelt időben nyilvánvalóvá vált, hogy az állatok gondolkodnak, de nem söröznek, nem filozofálnak, nem politizálnak, illetve a csimpánzok még azt is teszik. Az állatok nem nyelvben gondolkodnak, ezt kellett megemésztenie a tudós közösségnek. A nyelvvel lehet a legszebben, legkomplikáltabb módon, de képekben is lehet gondolkodni, és valószínűleg az állatok ezt teszik. Van egy kiváló amerikai kutatóasszony, világszerte ismert háziállat-kutató, Temple Grandin, aki autista. Sokszor beszélt arról, hogy ő mint autista hogyan éli meg a világot. Ő is képekben gondolkodik. Nagyon egyszerű mondatokban beszél, a könyvei is tőmondatokból állnak, kivéve, mikor az újságíró segít neki komplikáltabb mondatokat írni. Ő az iskolába kerüléséig nem beszélt, mert a képek sokkal összetettebbek, sokkal bonyolultabb gondolatokat lehet velük kifejezni, a beszéd számára egy nagyon primitív, egyszerű dolog. Azóta, mióta ő el tudja mesélni, hogyan működik a képi gondolkodás, azt gondoljuk – és ezt ő is megerősítette - hogy a gerinces állatok valószínűleg ezen a módon gondolkodnak. Természetesen egy kisebb aggyal kisebb gondolatokat lehet gondolni, egy csimpánznak összetettebb képi gondolatai lehetnek, mint egy egérnek. A különbségek óriásiak lehetnek, de nem az a különbség, hogy az egyik állat gondolkodik, a másik meg nem. A nagy különbség az, hogy az ember képes átadni a gondolatait, a képi gondolkodással szemben ez a beszéd előnye. A csimpánz a saját gondolatai börtönében van, míg az ember azzal vált el az állatvilágtól, hogy a beszédet evolúciósan értve „feltalálta”, képes a gondolatait megosztani. Az már egy másik komoly probléma, hogy a beszéd, amit hallunk, milyen gondolatot fed. A beszéd és a nyelv segítségével egy teljesen új világ keletkezett, amelyből az állatok kimaradtak. A kutya viszont nagyon igyekszik megérteni a beszédet, sejti, hogy a beszéd mögött nem csak utasítások, hanem valami komplikáltabb dolog van. Ennek egyik jele, hogy a kutyák kérdeznek. Ezt a figyelmes gazdák tudják."
Ez a rész a kételkedők figyelmébe!!!! Kiemelten.
fotó:képgalériánkból
A magyarországi kiállításokon sajnos nagyon elterjedt, hogy gyakran egy-egy igen jó adottságokkal rendelkező kutya a rossz ringdresszúra és az előnytelen bemutatás miatt hátrébb kerül az összevetéseknél, esetleg rosszabb minősítést szerez. A budapesti világkiállításon igen sok szép kutyát láthattunk gyönyörű felkészítéssel és felvezetéssel. Magától értetődő, hogy ezek a kutyák nem önmaguktól ilyenek a körben. Hogyan is lesznek ők ilyenek, és a mi kutyánk hogyan lesz ilyen?
Utolsó hozzászólás