Kutyavásárláskor, a fajta kiválasztásában többnyire érzelmi tényezők, filmek, vagy a környezetünk befolyásol bennünket. Ám egy kutya tartása és felnevelése ennél komolyabb felkészültséget és alapos tájékozódást kíván. Hiába vágyunk évek óta egy rottweilerre, ha sem mi, sem az életkörülményeink nem alkalmasak a fajta tartására.

Szeptember az iskolakezdés időszaka.

Bár az állatoknál ez nem törvényszerű, a hónap mégis adta a témát, hogy egy tapasztalt kutyakiképzőt faggassunk a szakma rejtelmeiről. Végh Tamás, a  Magyar Kutyavezetők Országos Sport Egyesületének elnöke, az MKOSE Kutyaiskola vezetője 1989 óta foglalkozik kutyákkal. Kezdetben könyvekből, barátoktól szedegette össze a kiképzési ismereteket, majd lehetősége nyílt szakemberektől tanulni, később pedig eredményes kutyakiképzői vizsgát tett.

Kutya és gyerek – idillikus jelenetek jutnak eszünkbe a párosításról, de sajnos az összkép nem rózsaszín.

Szinte minden hétre jut egy kutyatámadás, és az esetek többségénél kisgyermek az áldozat. Sőt, a szomorú statisztikák szerint a legtöbb esetben olyan kisgyermek, aki jól ismerte az ebet, amely megtámadta. A tragédia mégis bekövetkezett. Mit tehetünk, hogy ne a mi gyermekünkről szóljon a következő ilyen hír?

 Ez a betegség napjainkra ugyan a vakcinázásnak köszönhetően jelentősen visszaszorult, mégis időnként előfordul, főleg oltatlan kutyák körében. Fertőző megbetegedésről van szó, amely járványos formában is jelentkezhet. Különösen veszélyeztetettek a városi kutyák, hiszen ezek az állatok egymással sűrűn érintkeznek. A betegséget a Parvoviridae családba tartozó parvovírus genus okozza. Rokon a macska panleucopaenia, és a nyérc enteritis vírusával.

 Vajon igaz-e, hogy az úgynevezett harci, őrző-védő kutyák a felelősek a halálos kimenetelű kutyatámadásokért?

A kérdés már a megfogalmazásában is kicsit a kollektív bűnösség elvére hasonlít. Mi a valódi probléma? A felelős kutyatartás hiánya. Hány embernek kell még Magyarországon meghalnia, megnyomorodnia ahhoz, hogy végre komolyan, európai módra, megtaláljuk a megoldást?

A daganatos megbetegedések kiváltó okairól sajnos keveset tudunk. Persze vannak állítások erre vonatkozóan (a tudomány mai állásának megfelelően), de biztosat nem tudunk. Egyre több jel mutat arra, hogy a háttérben a táplálkozás komoly szerepet játszik (vegyi anyagok tömege az élelmiszerekben - ízfokozók, állagjavítók, színezékek, tartósítószerek, stb.).

 Ha a kutya szereti a szőlőt, az még nem baj. Probléma csak akkor lesz mindebből, ha érzékeny is rá. A szőlő és mazsola ugyanis mérgező lehet: ebe válogatja, mennyire.

A kutya és a szőlő

 Kutyatulajdonosok jó, ha tudják, hogy a nagymennyiségű szőlő vagy mazsola megmérgezheti a kutyát. A szőlő nassolásának ártalmaira a 90-es évek elején derült fény, és a jelenséget azóta is vizsgálják az amerikai ASPCA (Animal Poison Control Center, magyarul talán Állatok Mérgezéskezelő Központja lenne, ha létezne ilyen szervezet) munkatársai.

A diszplázia sokaknak egyet jelent a csípő vagy könyökízületi diszpláziával. A diszplázia, rendellenes, kóros fejlődést jelent, a közhiedelemmel ellentétben pedig bármelyik szervet érintheti. Míg a mozgásszervi diszpláziák jól látható tüneteket produkálnak, más hasonló rendellenességek akár évekig is rejtőzködhetnek, alattomosan, belülről őrlik fel a kutyát, úgy, hogy a tulajdonos ebből mit sem vesz észre. Egyik legálnokabb formája: a vesediszplázia (Renal Dysplaisa vagy Juvenile Renal Dysplasia).