A téma szinte mindenkit érint, aki egynél több kutyát tart. Egy jól vezetett kutyafalka tagjai egymással és az emberrel harmóniában élnek. És bár a jól vezetett falka alaptörvénye az, hogy mindenkoron a gazda a legfőbb falkavezér, ezt az ember soha nem alapozhatja meg hatalmi úton, hanem csakis a kutyák türelmes tanítása, a velük való kommunikáció és törődés során.

A falkavezetés tudományát nem lehet kizárólag könyvekből elsajátítani, figyelni kell a kutyákat és néha tanulni is tőlük. Minden kutya önálló egyéniség, és ami az egyik esetében működik, nem biztos, hogy használható a másiknál. A falkavadászatra tenyésztett négylábúak pl. szeretnek sokadmagukkal élni, de az önállóan dolgozó terrierek nem.

A falka hierarchiája
A háziasított kutya (Canis lupus familiaris) minden kétséget kizáróan a farkastól (Canis lupis) származik. A kromoszómáik száma egyező, és – egyedektől függően – a két faj mintegy 70-90 azonos viselkedési mintát mutat fel. A kutyák társadalma sok tekintetben hasonlít a farkasokéhoz. Egy hosszabb ideje együtt élő állatcsoport tagjai a hatékony működés érdekében bizonyos szabályokat állítanak fel maguk között. Ezek a szabályok azt a célt szolgálják, hogy a falkatagok megtalálják az őket megillető helyet a hierarchiában, és ennek elfogadásával biztosítsák maguknak a minél kevesebb stresszel járó életet.

Egy kutyafalkán belül általában kétféle falkasorrend létezik: egy szuka- és egy kansorrend. A legmagasabb rangú szuka és a legmagasabb rangú kan foglalja el az úgynevezett alfa pozíciókat. Kevés állat foglalhat el azonos pozíciót a falkában, a két falkavezér közül az egyik többnyire a falka abszolút vezére. A második helyen a béták állnak, a falka leginkább alárendelt tagjai pedig az omegák. Őket követik a növendék állatok, a sorrend végén pedig többnyire az egészen öreg vagy a túl fiatal, éretlen kutyák állnak. Minél idősebb egy falka, annál stabilabbak a szabályai. A falkavezér viselkedési mintákat mutat a többiek számára, és figyelemmel van a falkatársak mindegyikére. Nem viselkedik zsarnokként, de nem is túlzottan demokratikus.

A falkában elfoglalt pozíció aránylag korán, a kutya fiatal évei elején kiderül, de az életkörülmények alakulása miatt időnként megváltozhat. Egy jól szervezett falkán belül ritkák a harcok. A stabil pozíciójú vezér úgy irányítja a napi tevékenységet, hogy e közben nem érzi magát fenyegetve. Előfordul, hogy beavatkozik be egy verekedésbe, nem okoz komoly sérüléseket, de megakadályozza a további harcot. A pozíciókért való küzdelem soha nem a két küzdő fél magánügye - mivel a falkasorrend esetleges megváltozása az egész falkát érinti, az ilyen jellegű csatározásokba általában a falka minden tagja beszáll. Nem szabad ezért túl könnyedén venni akonfliktusokat.
A rivalizálás esetei
A falkasorrend (dominancia sorrend) szerepe elsősorban az, hogy fenntartsa a rendet, csökkentse a konfliktusokat, és elősegítse az együttműködést. A konfliktusok többsége a rend megbomlása, a tisztázatlan pozíciók kialakulása miatt következik be. A kutyák közti rivalizálás okozza a legtöbb sérülést a több-kutyás háztartásokban, kennelekbe).
Konfliktushoz vezethet ha:...

>> Tovább  a  http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7032    oldalra