Anélkül, hogy bántani akarnám a szerzőt, a cikk nagyon leegyszerűsíti ezt az egész történetet. Mondjuk már a bevezető sántít egy kicsit, mivel harci kutya - leszámítva a vérszomjas bulvármédiát - nincs! Viadorkutya van (pl. pittbull), meg hadikutya (jellemzően molosszus leszármazottak), de ezen túllépve túl idilli képet fest az őrző-védő kutyákról, vagy úgy általában a kutyák védő szerepéről napjainkban.
Az már régóta nem titok, hogy a "klasszikus" őv. kutyafajták többségében már rég nincsenek meg azok a szükséges ösztönök, melyek eredeti funkciójuk betöltésére (testőr szerep) alkalmassá tették őket. Sokukból még az őv sportkiképzéshez szükséges mentális képességek, és ösztönkészlet is hiányzik, nemhogy az éles munkához szükséges adottságok... Ez ugyanis már nem játék! Sem kutyának, sem gazdának.
Mindig eszembe jut egyik nagyra becsült tenyésztő, kiképző barátom ide vonatkozó intelme: "kemény kutya, kemény helyre kell!" Márpedig annak a kutyának, akire éles helyzetben számítani lehet, aki keményen odaáll és fizikailag szembeszáll 1, vagy több támadó idegennek, igencsak keménynek kell lennie. Nem állítom, hogy nincs ilyen kutya, vagy ne lenne olyan helyzet, ahol elkelhetne, de az ált. civil életben még elég kevés az olyan szituáció, ahol valóban szükség lehet rá és még kevesebb az olyan kutyavezető, aki alkalmas is ilyen kaliberű kutya tartására.

Veszélyesnek tartom önmagában a kutyát garanciának képzelni a betörők, tolvajok ellen és előnyösebbnek tartani bármilyen riasztónál... Ez teljesen fals elképzelés. Hiú biztonságérzetet generál. A kutya nem ilyen csodaeszköz.
A mai világ egyre elvetemültebb bűnelkövetői nem válogatnak az eszközökben, hogy elérjék a céljukat. Ha valohová nagyon-nagyon be akarnak menni, nincs az a kutya, ami megállítja őket. Ez nem a becsületes párbaj szabályai szerint zajló mérkőzés. Bemennek, leszúrják, lelövik, lefújják, vagy agyonverik a kutyát.Ha jobban rákészülnek akkor meg előtte lemérgezik. Hallottam olyan esetről, ahol 3 vérmes kau mellől vittek el így juhnyájat, egyszerűen agynverték őket vasrúddal...

Ami potenciális "védelmet" jelenthet az a jelzés, ill. egy goromba kinézet, de szerintem az is csak az alkalom szülte, besurranó tolvajok ellen. Azoknak általában nincs ideje hosszasan mérlegelni, tervezni. Nyilván van pár alapdolog, amit azonnal levesznek első pillantásra egy otthonról, aztán ott eldöntik, hogy megcsinálják, vagy nem. Ilyen alap lehet pl. egy élénken regáló hangos eb, vagy egy nagytestű, marcona kinézetű kutya, amihez még keménységnek sem kell feltétlenül társulnia.

Végül egy tanulságos eset: a már említett ismerősöm egyik "sikertörténete" volt, mikor egy töbször feltört otthonba olyan kistestű, félénk kutyát ajánlott házőrzőnek. Ott, ahol sorra sültek fel az ŐV kutyák, ez a kis keverék megakadályozott egy újabb rablást, mivel félelmében teleüvöltötte a környéket. Leütni pedig nem tudták, mert 4 méternél nem ment közelebb a társasághoz...