AZ ENGEDELMESSÉG.

Mit jelent, és miért fontos az engedelmesség?

„Az ember a kutya gazdájának tartja magát, de a kutya a gazdáját „Istennek”. A kutya és az ember kapcsolatát Jack London nagyszerűen fejezte ki, egy igazi kutya csak a kétlábú „gazdaistenének” engedelmeskedik. Az engedelmesség a kutya szempontjából nem más, mint a „gazdaisten”, jelen esetben az ember utasításainak maradéktalan végrehajtása. Ha egy természetes életközösséget, egy falkát veszünk alapul, akkor megállapíthatjuk, hogy akár már két kutya vagy két farkas együttélésekor az egyik a tapasztaltabb, erősebb, rátermettebb vezető-irányító szerepet tölt be. A másik egyed feltétel nélkül engedelmeskedik, mert egyrészt nincs más választása fizikailag gyengébb, kevesebb tapasztalattal rendelkezik, másrészt tudja, hogy a létfenntartásuk a vezérkutya sikerétől függ. Az ember és a kutya társulásban bizonyos mértékig az embernek kell egy vezérkutyaszerű szerepet betölteni, hiszen az ősi vadászó- zsákmányszerző életmód híján ő gondoskodik az élettérről, a létfenntartásról, a biztonságról és az ősi ösztönök mesterséges kielégítéséről. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szó valódi értelmében falkavezérek lennénk. Igaz, hogy az ember és a kutya között különleges kapcsolat alakult ki, de mégsem egy falkából valók vagyunk, ezért falkavezérek-vezérkutyák nem lehetünk, csak kétlábú „gazdaistenek”. Az értelmünktől vezérelve meg kell tanítanunk a négylábú barátunkat az ember világában élni-létezni, ami csak akkor működhet biztonságosan, ha a kutyánk az ember által alkotott szabályoknak engedelmeskedik. A kutya azonban pusztán csakazért, mert az ember feltétlen engedelmességet vár el tőle az ételért, a tartásért cserébe biztos, hogy nem fog engedelmeskedni. Ezt csak akkor teszi, ha a gazdája szeretettel, tudatosan és következetesen neveli, tanítja arra, hogy hol a helye az ember világában, mikor mit tehet, és mit nem.  A helyes módszerekkel, szaktudással felnevelt, kiképzett kutya az akaratát mindenkor a gazdája akarata alá rendeli. A kutya igazán akkor érzi magát jól, ha ez az engedelmesség kellemes érzést vált ki belőle. Minden esetben, amikor jó kapcsolat alakult ki az ember és a kutya között, a kutya a kielégültségét a vezetője-gazdája dicséretében, örömében találja meg, tehát az engedelmesség alapja nem a kényszer, sokkal inkább a kölcsönös szeretet, tisztelet. Ennek a kölcsönös szeretetnek, tiszteletnek az eredménye az engedelmesség, ilyenkor látni a kutya szemében, tekintetében valami olyasmit, amit szavakkal megfogalmazni, kifejezni nem lehet. Ez az a nézés, amely mindent elmond, és szerintem egyetlen más élőlény sem képes rá. Egyébként egy kutya engedelmességi szintje tökéletesen jellemzi a gazdája felkészültségét, tudását és szakmai hozzáértését!

folyt.köv.                                                        Tremmel Nándor