Ő lenne az én szemem fénye. Tudni kell róla, hogy ebben a

hónapban töltötte be az 1 évét (3 hónaposan került hozzám) és nagyon szeretjük! Nekem már nem ő az első kutya az életemben és nem is az első rottweiler. De most tapasztaltam valami furcsát és nem tudok rá semmi jó megoldást.Szeretném, ha tudnátok nekem segíteni, és megoldhatnánk közös erővel.

A probléma az, hogy nagyon játékos és eleven, ami számomra nem ismeretlen, de pici korától kezdve fél dolgoktól. (Betudtam annak, hogy még kölyök). Ám most hogy már nagyobb és magabiztos, még mindig van, amikor meg rémül. Olyan dolgoktól fél, mint autók, emberek, biciklisek (utcán), víz, nagyobb zajok (gondolok itt: hang, csapódás, csattanás robaj). Ezek miatt menekül, és alig tudom néha megnyugtatni. Gondolom valami lelki sérülése lehet.

Próbálkoztam nála eddig lágy szavakkal és alvásba simogatással, ami jó, pár napig. Nem tudom mi lehet a megoldás kérem segítsetek!!!

Köszönettel: Réka

Tisztelt Kutyatartó "Rottweiler" Réka!

Nem nagy titok, ezért megosztom önnel, hogy számomra az őrző-védő fajták közül a német "nehéztüzér" testesíti meg a klasszikus, megbízható, gazdaszerető őrző-védő ebet. Ezt a nemes fajtát a jó tulajdonságai miatt igazán nevezhetnénk egyszerűen négylábú Szamurájnak is.

A "körülmények" pontos ismerete nélkül elsősorban általánosságban tudnék válaszolni önnek. A kutya magatartása, viselkedése két alapvető összetevőből áll, mindkettő nagyon fontos és alapvetően befolyásoló összetevő.

1. Örökölt tulajdonságok, az ősi, örökölt ösztönvilág.

Ezek azon tulajdonságok, amelyekre igazán nagy befolyással nem lehet a szerető gazda, ezeket úgymond készen kapja az "alapanyaggal". A FELELŐS ebtenyésztéshez szervesen kapcsolódó minőségi szelekció lenne az a megoldás, amely kizárná a nem kívánt tulajdonsággal rendelkező szaporulatot. Ez lenne a legfontosabb tenyésztői felelősség.

2. Tanítás, tapasztalat útján szerzett tudás, tanult magatartásformák.

Ezek azon tulajdonságok, amelyek igazán a gazda kinológiai hozzáértését, állatszeretetét tükrözik.

Csak tanított magatartás kellő ösztönvilág nélkül nem létezik.

A Rottweilert, mint kutyafajtát későn érő "típusnak" nevezhetjük, a fizikális és idegrendszeri érettsége 2,5- 3 éves korára tehető, természetesen ez egyedfüggő. Ez az a kor, amikor már komoly fizikális és szellemi "munkát", kombinatív készséget várhatunk, kívánhatunk a kutyától. A fajta kb. 3 és 8 év közötti korban tud igazán maradandót alkotni.

Tanácsolom, hogy:

• Amennyiben lehetséges tanulmányozza úgymond a kutya előéletét, gondolok itt a szülők-testvérek örökölt idegrendszeri tulajdonságaira, ebből következtetni tud arra, hogy egyéni problémával állunk-e szemben, vagy sem. Sajnos ha az alomban, vagy a szülőknél is megfigyelhetőek ezen magatartásformák úgy tudomásul kell venni, hogy nem a megfelelő alomból választott négylábú barátot, amelyet a további együttélés minősége miatt tudomásul kell venni.
• Amennyiben nem örökölt hiányosságról van szó, tehát csak az ön egyedénél megfigyelhetőek a viselkedészavarok, úgy át kell gondolni, hogy mit ronthatott el. Megtörtént-e a kellő szocializáció, kutyaként van-e nevelve az eb, van-e kialakított viselkedésrendszer az eb életében, s tud-e erre támaszkodni, érte-e valamilyen trauma, amely kiválthatta ezt a viselkedésformát.

Továbbá tanácsolom, hogy amennyiben lehetséges vigye korban az önével közel lévő kutyák társaságába, ahol játszva "feloldódik", elterelődik a figyelme a viselkedészavarról (ha van ilyen). Figyelje meg a kommunikációját, és ha kell, biztassa, támogassa, nyugtassa. Egyszóval terelje el a figyelmét a "félelmetes" dolgokról, játékkal valamilyen történéssel szoktassa hozzá a konfliktushelyzethez. Fontos, hogy ön, mint "falkavezér" a kétes helyzetben NE mutasson bizonytalanságot, inkább "támaszként, biztonságadóként" tüntesse fel magát.

Nem akarom bagatellizálni a kialakult helyzetet, de az is lehet, hogy az idő előrehaladtával önmagától megoldódik a most kialakult állapot.

Ajánlom figyelmébe a Nevelés-Kiképzés rovat jutalom-büntetés részét, valamint Konrad Lorenz Ember és a Kutya című könyvét.

Tisztelettel: Tremmel Nándor

Forrás:  

Kutyahírek,postaláda:

  http://www.kutyahirek.hu/index.php?aid=8e5ebdbd0f0f977e301db69&cat=27