A domináns kutya elméletének fent említett téves értelmezései sok kárt okoztak már a fajnak a mai napig. A dominancia és a rangsor köntösébe burkolva rengeteg kutyán, rengeteg szörnyűséget, erőszakot és kínzást elkövettek, gazdik és vélt- vagy valós szakemberek egyaránt. Ma már egyre többen tudjuk, hogy annak az elméletnek és gyakorlatnak, hogy egy domináns karaktert és viselkedési jegyeket mutató kutyát lelkileg vagy fizikailag meg kell törni, azért mert ennek következtében majd megszűnik a dominanciája, nem sok köze van a modern kinológiához és kutyaneveléshez. A mai, korszerű elveket valló és gyakorló kutyatrénerek és kutyakiképzők között egyre többen vannak olyanok, akik az ember vezető szerepkörét, - ha úgy tetszik dominanciáját, - a kutya irányába úgy is el tudják érni, hogy erőszakmentes módszereket alkalmaznak. Ezekben az esetekben inkább erős lélekre mint sem erős kézre van szükség, mert egy jól szervezett, jól működő hierarchiában nem arról van szó, hogy le kell győzni a bestiát és mind ezt kemény fizikai kényszerítő eszközökkel, ha nem tiszta és világos szerkezetű és következetes nevelési módszerekkel. Az ilyen módszereknek az ember és a kutya számára is kölcsönösen kiszámíthatónak kell lennie, hogy közvetíteni tudja a szükséges tájékozódási lehetőségeket és nem utolsó sorban a biztonságot.
Amennyiben ezt sikerül megvalósítani, akkor az erőszak - az ember és a kutya részéről egyaránt fölöslegessé válik. El kell tudni érni, hogy az ember ne váljon a kutya elnyomójává, de a kutya ne érezze szükségét annak, hogy dominálnia kelljen az ember fölött. Ez az egyensúly csak úgy tud létrejönni, ha sikerül a kutyának tisztán közvetíteni, hogy hol vannak azok a határok amelyeket nem léphet át és közben olyan irányítási eszközöket alkalmazni amelyek erőszak mentesek. Az így nevelt kutyák a mindenkori környezetükbe (ember/kutya közös falkába) alárendelten és jól tudnak beilleszkedni. Nem kell dominálniuk, de nem is kell megadó viselkedéssel gazdájuk esetleges elnyomása ellen védekezniük. Ezzel párhuzamosan azonban megőrzik életkedvüket, vidámságukat, játékosságukat és felszabadultságukat. A családba/falkába megfelelő módszerrel beillesztett kutya önként válik az embertársa követőjévé, önként csökkenti domináns megnyilvánulásait és csak alig-alig igényel alárendeltségi viszonyára emlékeztető nevelési- és tréning gyakorlatokat.
    A kijelentés: "ez a kutya domináns"....>>>bővebben http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7251