Az utóbbi években történt komoly erőfeszítések és egyértelmű szabályozások ellenére Magyarország továbbra is a térség „kutyagyárának”számít.

Rengeteg kölyök születik ellenőrizetlenül és felelőtlenül, gyarapszik a kóbor kutyák és a menhelyek száma, amelyeket mind nagy

obb arányban a fajtatiszta egyedek lakják.

Dr. Graf Miklós kisállatgyógyász - szakállatorvost kérdeztük arról, hogy milyen feltételei vannak a legális ebtenyésztésnek, és milyen előnyökkel jár, ha tenyésztőtől vásárolunk kölyköt, illetve miképp lehet szűrni az öröklött betegségeket. (Legutóbb a törzskönyv fontosságáról esett szó és nyilván ez nem minden, amire egy  kölyök vásárlásánál ügyelni kell...- a szerk.)


- A törzskönyv fontosságáról már szó esett. Mire kell még ügyelni a kölyök vásárlásánál?

- Természetesen törzskönyvezett és törzskönyvezett kutya között is lehet különbség, egyfelől genetikai adottságaikat tekintve, másrészt nevelésük végett. A túltenyésztés, a „szaporítás”' a keresztül-kasul pároztatás következménye lehet a beltenyészet. A rokon ebek párzásából született utódok esetében nagyobb az öröklött betegségek előfordulási aránya. Úgy tíz évvel ezelőtt, amikor a cocker spániel divatfajtának számított, rengeteg olyan egyed látott napvilágot, amelyeket az elvárható barátságos és gyerekszerető viselkedés helyett labilis idegrendszer és agresszivitás jellemezett.
Gondot okozhat későbbiekben a kölykök túl korai elválasztása is, hiszen a kutya érése, szocializációja szempontjából kifejezetten előnyös, ha nyolc-tíz hetes koráig alomtestvéreivel és az anyával marad, így számos viselkedési sémát elsajátíthat. A fajtára jellemző viselkedés, illetve az agresszióra, a félősségre való hajlam már az alomban megmutatkozik. Előfordulhat, hogy egy kutya akkor sem garantáltan tökéletes genetikai állományú, ha esetleg „világbajnok” szülőktől származik. Ugyanis minden egyed hordozhat tünetmentesen olyan géneket, amelyek csak az utódainál ütköznek ki, egy esetleg szintén tünetmentes hordozó, ellenkező ivarú tenyészállattal történő párosítás alkalmával. Ezek elkerülése érdekében az egyesületeken belüli fajtaklubok megkövetelik a genetikai szűrővizsgálatokat a tenyésztés engedélyeztetéséhez.

- Vajon mi a teendő, amikor hazavisszük új kedvencünket?

- A kiválasztott kölyköt mielőbb érdemes elvinni állatorvoshoz, hogy felmérjék egészségi állapotát, a hallójárat tisztaságát, a karmok és a herék helyzetét, a szőrzet, a köldök és a végbélnyílás környékének ápoltságát, az állkapcsok állását, valamint a fogazat és a nyelőcső felső szakaszának épségét. Az ölebeknél például elég gyakori a fogazat állásának rendellenessége, míg a boxernél, bulldognál bizonyos fokú előreharapás megengedett. Alapos állatorvosi vizsgálattal számos öröklött, veleszületett betegség is kiszűrhető. A szívfejlődési rendellenességeket viszonylag korán fel lehet ismerni a szívhang egyszerű hallgatózásával, bármilyen más gyanú esetén, ultrahanggal pontosítható a diagnózis. A szemészeti szűrővizsgálatok segítségével, bizonyos szemhéj-rendellenességek, a szempillák abnormális állása feltérképezhető. A tenyészthető korba lépő ebeknél speciális szemfenék vizsgálattal, jó eséllyel ki lehet szűrni a szem fényérzékeny ideghártyájának elsorvadásával járó, a kutya középkorára vakságot is okozható PRA-t (Progresszív Retina Atrófiát), amely öröklött betegség. A briádok éjjeli vakságára, a skótjuhászok „kisszeműségére” való hajlam vérvizsgálattal szűrhető.
A nyelőcső betegségeire, tágulat, szűkület meglétére a kölyök szilárd táplálásakor már fény derülhet, és kontrasztos röntgenfelvétellel  pontosítható annak helyzete és súlyossága. Elsősorban a rövid orrú fajtáknál (mopsz, pincsi, bulldog, bullmasztiff, boxer stb.), a légúti szűkületek okozhatnak különféle panaszokat. A légcsőszűkület fiatal felnőtt korig nem okoz tüneteket, és endoszkópos vizsgálattal is csak akkor lehet egyértelműen diagnosztizálni.
A csípőizületi diszplázia elsősorban a nagy és közepes testű kutyákat (németjuhász, berni pásztor, rotweiler, labrador) érintő többgénes, komplex betegség. Genetikai okok mellett, kialakulásának esélye, valamint súlyossága összefügg a növekedéssel, a táplálék és mozgás minőségével is. A sok vagy túlzott fehérjedús táplálás, a megerőltető, növekedés kori mozgatás, felerősítheti a betegség megjelenési formáját, amely kétéves kortól esedékes röntgenfelvétellel egyértelműen kimutatható. Lehetőség van arra is, hogy négy hónapos kortól, speciális röntgenfelvételek segítségével az előfordulás valószínűségét megállapítsák. Megeshet, hogy két mentes egyednek diszpláziás utódja születik, ám következetes, több generáción keresztül történő szűréssel és szelekcióval, a megbetegedések száma és súlyossága is csökkenthető. Az egyre gyakrabban előforduló, bármilyen fajtát érintő epilepszia egyelőre még nem szűrhető. Az allergia tesztekkel ugyan vizsgálható, ám még nem tudjuk, hogy ez mennyire öröklődik át az utódokra, illetve milyen mértékben szerzett betegség.

- Mi lehet a megoldás,    >>>bővebben a  http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7406       oldalán