A jó kutyáért fizetni kell, pénzkidobás lehet az olcsó kutya

Hazai kutyás körökben egyre többen aggódnak, és joggal. Szinte a világgazdasági válsággal egy időben fejlődött ki a kölyökkutya túltermelési válság is. A tenyésztés átcsapott szaporításba, és hiába vannak lefektetve a szabályok, sokszor azok sem törődnek vele, akik megalkották.

Régóta érződik, hogy rossz irányba halad Magyarországon az ebtenyésztés helyzete. A gazdasági válság apropóján több szervezet is megkongatta a vészharangot és arra kérték a tenyésztőket, hogy csak akkor pároztassák szukáikat, ha van előjegyzés, foglalás a kölykökre. Magyarország kutyafelvevő képessége telített és a gazdasági válság miatt Nyugat Európa kutya felvevő képessége is zuhant. A menhelyek zsúfoltak, megunt fajtatiszta kutyák százai várnak az örökbefogadó gazdáikra. A tenyésztők még csak-csak figyelembe veszik a helyzetet, de a szaporítók nem foglalkoznak ezzel, ráadásul őket nem is lehetséges kizárni a rendszerből, mert semmilyen rendszernek nem tagjai, vagy mégis?

A kutyafelvásárlás vagy, ha úgy tetszik a „kutyaüzem” virágkorát éli hazánkban. Hogy rossz a helyzet arra bizonyíték a nemzetközi megítélés is. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének (MEOE) alapszabályzata az ebtenyésztésről szól de tevékenységét kívűlről látva, inkább egy kiállításszervezőnek gondolná az ember. Amíg interneten, úgy lehet hirdetni, hogy kutya eladó törzskönyvvel, vagy törzskönyv nélkül, addig nem is lesz megoldás, pedig a szankcionálást be kellene vezetni, azonban szankcionálni.

Részlet a MEOE tenyésztési szabályzatából:

„A MEOE szabályzata szerint tenyészteni csak FCI származási lappal rendelkező kutyákkal lehet, amelyek az FCI standard-ben meghatározott megfelelő küllemmel és temperamentummal rendelkeznek, funkcionálisan egészségesek és örökletes betegségektől mentesek, valamint regisztrálva vannak egy FCI által elismert törzskönyvben vagy függelékben. A tenyésztő felelősséggel tartozik azért, hogy az általa tenyésztésbe vont kutya a viselkedési és a testi adottságainál fogva alkalmas a tenyésztésbe vételre. A tenyésztőnek jó körülményeket kell biztosítania a tenyészegyedek részére, ami megfelel a fizikai és lelki igényeiknek és az utódok fejlődésének, szocializálódásának. Az MEOE fajtagondozó szervezetei felelősek a szakszerű tenyésztésért, amely tenyésztési szabályozást, útmutatást, javaslatokat és ellenőrzést jelent. És a szabályzat egyik lényeges pontja: Kutyakereskedők részére történő tenyésztés nem engedélyezett!”

De ki is a tenyésztő? Jogi értelemben az, akinek a tulajdonában a szuka van, a szó igazi értelmében ennél sokkal-sokkal több. Az igazi tenyésztő mindig azon dolgozik, hogy a következő generáció jobb, szebb, egészségesebb legyen, mint az előző.

A kiskutyát vásárolni akaró ember szemében bizalmat keltő dolog ha a tenyésztő tagja egy ebtenyésztő szervezetnek. Magyarország legpatinásabb szervezete a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete (MEOE). A egyesület 110 éves és 1933 óta hazánkat képviseli a Nemzetközi Kinológiai Szövetségben (FCI), és az FCI szabályai szerint a nemzetközi kinológiai életben csakis az általa kiadott papírokkal lehet szerepelni. És máris az évtizedek óta tartó ebpolitikai konfliktus kellős közepén vagyunk. Ennek az írásnak nem célja, hogy kedves olvasóink figyelmét elvonjuk nemtelen – a belpolitikai széthúzásoktól sem mentes – csatározások részleteivel (mindez egyébként is megtalálható az interneten), elegendő ha összefoglaljuk az alapkérdést azzal, hogy a MEOE tagjai részére bemondás alapján állít ki államilag nem elismert származási bizonyítványokat, közkeletű nevén törzskönyveket amelyeket a Magyar Állam nem, azonban az FCI elismer, míg az úgynevezett Elismert Tenyésztő Szervezetek (54 tenyésztő egyesület létezik) állíthatnak ki államilag elismert, ámde a az FCI által el nem fogadott papírokat. Róka fogta csuka. A történet számtalan, időnként egymásnak is ellentmondó Bírósági ítéletek után még nem zárult le, mondhatni vihar előtti csend „hallatszik”.

De mindez csak annyiban érdekes elemzésünk szempontjából, hogy a gyanútlan vásárló mit is kap a pénzéért amiről azt gondolja, hogy egy fajtatiszta, gyermekeinek kedves kis barátot választott. Haladjunk tovább.

Egy kutyát csak akkor lehet tenyészteni, amennyiben tenyészszemlén részt vett és ott megfelelő eredményt ért el. A tenyészszemlék mai gyakorlata általában egy küllembírálatnak megfelelő eljárás.

A MEOE ellenőrzési jogköre csak azokra a tenyésztőkre terjed ki, akik törzskönyveket váltanak ki, hivatalos kennel névvel rendelkeznek. Elvileg minden egyes fajtaklubnak, van alomellenőrzési jogköre, de ez az ellenőrzés vagy megtörténik, vagy nem. Ahogy oly sok esetben, itt is megvannak a kiskapuk, ezeket pedig ki lehet nyitni.
Nézzünk egy példát. Van két törzskönyv egy szukára és egy kanra, de nincs gyakorlatilag kutya mögötte. Potom összegért a szaporítótól vásárol az ember 4-5 kölyköt. Leadja a MEOE-hoz, hogy a birtokában lévő törzskönyvezett kantól és szukától születtek a kiskutyák. Gyakorlatilag azonnal megkapják a kicsik a törzskönyvet és máris legalizálva lettek a kétséges alomból származó egyedek. Hogyan is ellenőrizhetné ezt a MEOE?
Mielőtt bárki felett pálcát törnénk, tekintsük át, hogyan történik a törzskönyvezési folyamat? Induljunk ki abból, hogy igen sokan vannak tisztességes tenyésztők akik az alábbi menetrend szerint járnak el:

Van egy tenyészszemlén részt vett, törzskönyvezett szuka és kan. Kettőjük párosodásából született egy alom. Mindkét egyed megfelelő eredményekkel, rendelkezik és már nem „fiatalok” korhatár alattiak. A tenyésztő (a szuka tulajdonosa) ekkor a MEOE-hoz a következő dokumentumokat adja le: törzskönyvek, kiállítási eredmények, fedeztetési igazolás és egy alombejelentő (ez utóbbi kettő szigorú számadású nyomtatvány). A szervezetnél ellenőrzik a dokumentumok és adatok valódiságát, majd az adott fajtaklub meghatalmazottja jóváhagyja a törzskönyv kiállítását. A bejelentőn megadott chippelő állatorvosnak elküldik a törzskönyvet és a chippeket. A kölyköket ezt követően bechippelik (az állatorvosnál) és a tenyésztő megkapja a törzskönyvet illetve, hogy pontosak legyünk annak másolatát a származási bizonyítványt, de ezt az egyszerűség kedvéért nevezzük közkeletű nevén törzskönyvnek.

A MEOE nem tud fellépni a szaporítók ellen, ez a civil egyesület nem hatóság, nincs szankcionálási jogosítványa. Gyakorlata szerint, aki tag és beadja a papírokat az megkapja a papírokat. Legfeljebb pecsétek és feliratok lesznek rajta, olyanok, hogy korhatár alatti párosítás, államilag nem elismert és ilyenek. Na de kit érdekel ez az amúgy tetszetős igazi dokumentumnak látszó papír láttán. Arról a nem elhanyagolható tényről nem is beszélve, hogy az egyesület gazdálkodásához, ha úgy tetszik létéhez elengedhetetlenül szükséges a törzskönyvezési és a kiállítási bevétel. Azzal ha azt vizsgálnánk, hogy ezeknek a tevékenységeknek a gazdasági oldala, hogy egyeztethető össze egy civil szervezet ebtenyésztést szolgáló alaptevékenységével új fejezetet nyitnánk ebben a történetben és ez nem célunk.

Folytassuk, ennél sokkal fontosabb fogalommal....

tovább>>  http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7258