A kutyák fülének és farkának csonkítása már régóta a mindennapos állatorvosi gyakorlat része.

Korábban lényeges volt az, hogy egy munkakutyát – feladatainak ellátása közben – ne zavarjon lógó füle vagy túl hoss

zú farka: fontos volt például, hogy a kotorékebeknél e testrészek ne csapjanak nagy zajt a fűben.   Ma már azonban inkább az állat egészsége teszi megkerülhetetlenné a műtétet, kisebb részben pedig az esztétikai követelményeknek történő megfelelés miatt végzik el a beavatkozásokat. Alábbi cikkünkben most a leggyakrabban előforduló, plasztikai operáció-fajtákat és az ehhez kapcsolódó jogi szabályozást mutatjuk be Olvasóinknak.


Farok-kurtítás, fülfelvágás, farkaskarom

A legtöbben – ha kutyákkal kapcsolatos plasztikai sebészetről esik szó – a farokkurtításra és fülfelvágásra gondolunk. Ezt joggal tesszük, hiszen valóban, a legtöbb hazai műtét is e körben történik. Mint azt a bevezetőben is említettük, némely kutyafajtánál (pl.: boxer, dobermann, staffordshire terrier, rottweiler stb.) a hajdani munkakutya-múltból ered a fülek felvágása, illetve a farok kurtítása. Az ilyen, esztétikai célú testrész-csonkolás ma már azonban inkább csak egyfajta hagyomány, illetve a fajtát jellemző, tenyésztői előírások miatt vállalkoznak a gazdik és kutyájuk a beavatkozásra. Az operációkat mindig állatorvosnak kell elvégeznie, legtöbbször a kutya pár napos, illetve 5 hónapos kora között.  Ebben az életkorban ugyanis az idegrendszer korai fejlődési szakaszban van, így a műtétek nem járnak jelentős fájdalom-érzettel.

A fülműtéteket a kölykök 2-5 hónapos kora között, altatással vagy helyi érzéstelenítéssel végzik. A különböző fajtájú kutyákhoz más-más formájú fül-sablont használnak. Általános szabály, hogy fülfelvágás (kupírozás) után megmaradó rész a teljes testrész nagyságának a 3/5-e, vagyis a fülből – figyelemmel a fejnagyságra is – legtöbbször kb. egy 2/5-nyi területet távolítnak el. A csonkolt fül hosszúsága tehát a sablon nagyságától, de a kölyökkutya nemétől is függ, hiszen a kanoknak nagyobb, a szukáknak kisebb lesz a fejméretük kifejlett korukban.

A farok kurtítása és csonkolása a testrész két, különböző mértékű eltávolítását jelöli.  Míg az előbbinél a farok felét vagy harmadát, addig az utóbbinál annak majdhogynem teljes egészét távolítják el. A kutyakölyök farkát kettő-négy napos korban kell csonkolni vagy kurtítani. Az idősebb ebeknél viszont ez már nem egyszerű műtét, és a seb nem gyógyul olyan gyorsan. Érzéstelenítésre a régi szakirodalmak szerint nem volt szükség, mert kellő gyakorlattal a farkcsonkolás átlagosan 1 perces beavatkozás, de a jóérzésű gazdáknak azért javallott az érzéstelenítés kérése az állatorvostól.

A tenyésztők bizonyára jól ismerik a farkasköröm (vagy farkaskarom) problematikáját, hiszen a legtöbb fajtánál e csökevény megjelenése a tenyésztésből kizáró ok.

(Érdekes kivétel a briard, amelynél követelmény a dupla farkasköröm). Legtöbbször a német juhászkutyákon, foxterierreken, tacskókon, óriás schnauzereken stb. fordul elő ez a kinövés, amely tulajdonképpen a kutya hátsó (esetenként mellső) végtagjainak belső oldalán található csökevényes ujj.  Ezek az ujjak mely előfordulhat kettes vagy hármas formában, úgynevezett fürtös vagy dupla elrendezésben is. A kinövéseket – mind a mellső, mind pedig a hátsó lábakról – érdemes mielőbb, pár napos korban, eltávolíttatni a kiskutyákról, mivel beleakadhat a tárgyakba és jelentős sérülést, vérzést okozhat. Ez a beavatkozás gyorsan, egy speciális, görbe olló használatával történik, de minél előbb esik túl rajta kedvencünk, annál gyorsabban és tökéletesebben gyógyul. Nagyobb korban már altatásban végzik e műtétet.

teljes cikk a >> http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7399