Gyakran látni visszahúzódó embereket bizonytalan kutyával, határozott személyiségeket pedig erőt sugárzó ebbel sétálni. A kutya valóban hasonlít a gazdájára, igazolták a közismert vélekedést magyar etológusok.

"Amilyen a kutya, olyan a gazda" - szokták mondani, és ezt az állítást a tudományos eredmények is egyre inkább alátámasztják. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszékén a közelmúltban több vizsgálatot is végeztek, melyek igazolják, hogy a kutya hasonlít a gazdájára, és hogy viselkedése nagyban függhet a gazdája személyiségétől.

A magyar etológusok egyik legfrissebb kutatásának célja az volt, hogy megvizsgálják a kutya-gazda párosok viselkedését egy olyan hétköznapi helyzetben, amikor a gazda leülteti a kutyát, utasítja, hogy maradjon ott, majd egy idegen labdát mutat a kutyának, és eldugja előle. A kutatók megállapították, hogy a gazdák személyisége összefügg a kutya-gazda páros viselkedésével.

"A neurotikus gazdák több utasítást és kézjelet használtak a kutyájuk leültetéséhez, az állatok azonban mégis lassabban engedelmeskedtek. Az extrovertált gazdák többet dicsérték a kutyáikat, amelyek a tesztben többet néztek a körülöttük lévő emberekre, mint a tárgyakra" - mondta az [origo]-nak Kis Anna, a vizsgálat egyik résztvevője. A kutató elmondta, hogy a gazdák nagyon változatosan oldották meg a feladatot: míg volt, aki 1-2 másodperc alatt le tudta ültetni a kutyáját, addig mások fél percig próbálkoztak ezzel. Az is nagyon változó volt, hogy eközben hány és milyen jellegű (figyelemfelhívóutasító, dicsérő) vezényszót használtak.

A gazdák személyiségét pszichológiában használatos kérdőívekkel mérték fel a kutatók. Turcsán Borbála, a vizsgálat másik résztvevője elmondta, hogy a gazda személyisége nemcsak a saját viselkedését határozza meg, de a kutyához való viszonyulását is, például hogy milyen gyakran viszi más kutyák közé, vagy milyen módszert választ a tanításához.

Turcsán egy szintén 2012-ben publikált vizsgálatában azt tanulmányozta, milyen hasonlóságok figyelhetők meg a kutya és gazdája személyisége között. A kutató kérdőívek segítségével mérte fel a gazda személyiségét, aki egy másik kérdőívben a kutyáját értékelte. A gazda szubjektivitását a kutyát és gazdáját is jól ismerő személy megkérdezésével igyekeztek kiküszöbölni a szakemberek.

"A vizsgálat eredménye egyértelmű volt, igen, a kutya hasonlít gazdájára" - mondta az [origo]-nak Turcsán. A kérdőívek öt személyiségvonást mértek: neuroticitás (mennyire bírja a nehezebb helyzeteket), extroverzió (mennyire van tele energiával), együttműködés, nyitottság, illetve lelkiismeretesség/kitartás. A gazdák mind az öt vonás esetében magukhoz hasonlónak értékelték a kutyát, bár egyes személyiségvonásokban (pl. neuroticitás) jobban, másokban (pl. nyitottság) kevésbé.

A hasonlóságnak több oka is lehet, mondta Turcsán. Az egyik lehetőség, hogy ez hosszú összecsiszolódás eredménye: minél tovább élnek együtt a felek, annál hasonlóbbá válnak egymáshoz. "Az eredmények ezt ugyanakkor nem támasztották alá, a hosszabb kapcsolat nem járt együtt erősebb hasonlósággal" - mondta a kutató. Ezek alapján tehát vagy a kapcsolat elején, kölyökkorban történt egy gyors, feltehetően viszonylag egyoldalú összecsiszolódás (a kutya kénytelen volt alkalmazkodni a gazda életmódjához, személyiségéhez), vagy a gazda eleve magához hasonló kutyát választott egyed- vagy fajtaszinten.

A kutatók feltételezése szerint sokat elárul egy személyről, hogy milyen fajtájú kutyát tart. Korábbi vizsgálatok alátámasztják, hogy a személyiség nagyban befolyásolja a fajtaválasztást, egy nemrégiben elvégzett brit kutatás szerint pedig az agresszívebbnek tartott fajták gazdái maguk is kevéssé szociálisak. "A mi vizsgálatunk szerint is ez a legvalószínűbb magyarázat a hasonlóságra" - mondta Turcsán. A magyar etológusok a jövőben olyan vizsgálatokat terveznek, melyek célja, hogy rájöjjenek, mi alapján választanak kutyát az emberek, és a választott fajta pedig mit árul el a gazdáról.

    www.origó.hu