Adás-vétel új köntösben

A kutyás világban otthonosan mozgó személyek számára megdöbbentő lehet, hogy az átlagember milyen keveset tud a fajtatiszta kutyákról, - azok jellemző tulajdonságairól vagy tartási kritériumairól - a tenyésztésről, vagy akár a törzskönyvezésről. Bár számtalan cikk és internetes fórum foglalkozik azzal, hogy felnyissa az emberek szemét, mi is a különbség fajtanemesítő és szaporító között, miért fontos, hogy származási lappal rendelkező kutyát vegyen, ezek az információk a lakosság nagy részéhez valahogy mégsem jutnak el. Azok az írások, melyekben a tenyésztők és a szaporítók közti különbségeket taglalják, elsősorban a vevőket védik. A szaporítóktól kikerült kutyák esetében ugyanis gyakrabban fordulnak elő örökletes betegségek, vagy olyan viselkedési problémák, amik a korai szocializáció hiánya miatt merülnek fel. Ezen problémák kezelésének borsos ára pedig természetesen a tulajdonost terheli. Egy elkötelezett tenyésztő nem ad ki olyan kutyát a kezéből, amely látványosan mutatja egyes örökletes - vagy bármilyen más - betegségek nyilvánvaló tüneteit, viselkedészavaros, agresszív, vagy netán túlságosan félős. Olyan esetekről is gyakran hallhatunk, hogy egy szaporítótól vásárolt fajtatisztának mondott kölyökről, a gazda később tudja meg, hogy csak részben hordozza a kívánt fajtával szembeni külső vagy belső elvárásokat, tehát sikerült egy keverék kutyát vásárolni, akár 30-40 ezer forintért. Erre sokszor már csak akkor derül fény, amikor a gazda első alkalommal látogat el kedvencével az állatorvoshoz, aki kerek-perec közli vele, hogy ez a kutya bizony egyértelműen nem fajtatiszta.

De mi védi a tenyésztőt az olyan vásárlóktól, akik még a legalapvetőbb tényekkel sincsenek tisztában?

Tenyésztők versus Vevők


Az Internetet böngészve hihetetlen történetekkel találkozhatunk. Nagy felháborodást váltott ki, egy nemrégiben - a legnagyobb apróhirdetéseket közlő portálon – megjelent hirdetés, miszerint egy fiatalember két kiskutyájához szeretett volna törzskönyvet vásárolni: „Törzskönyvet vennék tenyésztőtől, két másfél éves yorkshire terrier szuka kutyámnak! A felmenők nem lényegesek, a törzskönyv CSAK kiállításokhoz és tenyésztéshez kell.” Bár a hirdetést huszonnégy órán belül eltávolították az oldalról, mégis biztos vagyok benne, hogy sokakban felmerül a kérdés, ilyen tényleg létezik? Létezik, hogy valaki, - aki ráadásul kutyát tart és kiállításra szeretne járni, illetve a jövőben kutyatenyésztéssel szeretne foglalkozni - ennyire nincs tisztában az alapvető szabályokkal és eljárásokkal? Az is érdekes, hogy sok esetben nem eladó kutyákat hirdetnek, hanem leendő gazdik keresnek olyan tenyésztőket, akik szívesen adnának el nekik kutyát. Előfordul, hogy a kedves vásárló még referenciát is kér a jelentkezőktől: „Testvéremnek keresek 8-10 hetes kölyökkutyát ballagási ajándéknak. Várom tenyésztők jelentkezését. Referenciát és rövid indoklást kérek, hogy miért ajánlják pont azt a fajtát!”. A tenyésztőkhöz intézett bugyuta kérdéseknek pedig se szeri se száma (pl. Ez a fajta mennyit fogyaszt? Ért a kutya svédül? Mennyi a kölyöknek kilója?). Ezen félreértésekből és téves elképzelésekből kiindulva, érdemes a vevőt alávetni egyfajta tesztelésnek, hogy mennyire van tisztában azokkal az elvárásokkal, szabályokkal és kötelezettségekkel, amit egy kutya megvásárlása jelent.



Vevők versus Vevőteszt, tengerentúli mintára

Egy lelkiismeretes tenyésztő biztos akar lenni abban, hogy a tőle származó kiskutya jó helyre kerül...a teljes írás a >> http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7393       oldalon olvasható

Képek:képgalériánkból