Az állatszavatosságról általában

A tenyésztőre háruló kötelezettségek

A vevő jogai, jogorvoslati lehetősége

Az állatszavatosságról általában

Vajon mit tudunk tenni, mikor egy kisebb vagyont is kiadunk a hőn vágyott kedvencünkért, azonban rövid időn belül egyre több gond merül fel az állattal kapcsolatosan?
Nem is gondolnánk, hogy  egy házikedvenc vásárlása kapcsán milyen problémákkal találhatjuk szembe magunkat: a legkülönbözőbb egészségügyi gondok, veleszületett rendellenességek, melyeket az állat vásárlásakor nem ismerhettünk fel, sőt sokszor a már meglevő betegségekről sem szerzünk tudomást, olyan fontos információkról “felejtenek el” minket tájékoztatni, melyek tudatában nyilvánvalóan nem tartottunk volna igényt az állatra.
Felmerülhet bennünk a kérdés: a tenyésztő vajon eleget tett-e a rá háruló kötelezettségeknek, hogy megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtson számunkra, azaz a kutya bír-e azokkal a jellemzőkkel, tulajdonságokkal, melyeket a vásárló jogosan vár el, illetve melyeket az adásvételi szerződésben kikötött.

Ilyen adásvételnél sajátos dolog, élő állat a szolgáltatás tárgya, speciális jellemzőkkel bír, természetéből kifolyólag folyamatos változásban van.
A házikedvencek adásvételének sajátosságai, a vevő érdekeinek  hatékony védelme okán térünk ki ezen intézmény sajátos szabályaira, hogy a fogyasztóknak ezen szerződésekből eredően felmerülő panaszaival kapcsolatban is hatékony segítséget tudjunk nyújtani.


A tenyésztőre háruló kötelezettségek


Az eladónak tudnia kell azt, hogy milyen mértékben kell szavatolnia eladni kívánt állatainak tulajdonságaiért, illetve hibáiért, hiányaiért.
Az 1959. évi IV., a Polgári Törvénykönyv (továbbiakban Ptk.) 305. § (2) bekezdése értelmében az eladó felel azért, hogy a szolgáltatott dolog – jelen esetben az állat – a teljesítéskor rendelkezik a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságokkal.
Az eladó sok esetben nem tesz eleget a Ptk. szerint fennálló tájékoztatási kötelezettségének, mely szerint a szerződést kötő feleknek a szerződést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést, a szerződés teljesítését érintő minden lényeges körülményről. A szerződés tárgya, jelen esetben az állat ilyen lényeges körülménynek minősül. A tenyésztő sokszor még azokról a már fennálló betegségekről sem nyújt tájékoztatást, melyekről nyilvánvalóan tudott.  Pedig jelentős mértékben csökkentheti az állat értékét a megbetegedése, amennyiben elpusztul, lényegében megszünteti azt, ez a vevő jelentős károsodásához vezethet.

Továbbá a szerződéseket a Ptk. szerint a szerződés tartalmának megfelelően, az abban meghatározott minőség szerint kell teljesíteni. A szolgáltatásnak a teljesítés időpontjában rendelkeznie kell azzal a minőséggel, illetve nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos fajtájú szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a vevő elvárhat, figyelembe véve a szolgáltatott dolog természetét, továbbá alkalmasnak kell lennie a vevő által meghatározott célra, ha ezt a szerződéskötés időpontjában a kötelezett tudomására hozta, és abba a kötelezett beleegyezett.
 Ez sokfajta kötelezettséget róhat az eladóra,  amíg nála van az állat, addig például be kell adnia a kötelező védőoltásokat, megbetegedés esetén megfelelően kezelnie kell. Sőt, ha a vevő előre közli, hogy például kutya vásárlása esetén ő kiállításra való állatot szeretne, akkor ezzel plusz követelmények hárulnak az eladóra.


A vevő jogai, jogorvoslati lehetősége


A vevőnek  tisztában kell lennie azzal, hogy az eladóval szemben milyen követeléseket támaszthat, melyek azok a tulajdonságok, hiányosságok illetve hibák, amelyekért az eladó szavatolni köteles.

 A Ptk. előírja, hogy ha a szerződés állat szolgáltatására irányul, a szavatossági igény a teljesítéstől számított 60 nap alatt évül el. Tehát a vevőnek az állat átvételétől számítva ennyi idő áll rendelkezésére, hogy érvényesítse szavatossági jogait. Ezen általánostól rövidebb határidőt indokolja a szolgáltatott dolog élőlény mivolta, a teljesítésekor már meglevő hibái, betegségei és egyéb fogyatékosságai általában rövid időn belül jelentkeznek és felismerhetők.

Előfordulhat azonban, hogy egyes betegségek, rendellenességek a teljesítéstől számítva 60 napon belül nem ismerhetőek fel, esetleg nem is jelentkeznek ezen idő alatt. Természetesen ilyen esetekre is nyújt segítséget a jogszabály.
A Ptk. szerint ha a vevő az igényét menthető okból nem tudja határidőn belül érvényesíteni, szavatossági jogaival a teljesítéstől számított 60 napon túl is élhet. Menthető oknak minősül a rejtett hiba, jelen esetben például az állat születési rendellenessége, lappangó betegsége, mely 60 napon belül nem volt felismerhető.
Rejtett hiba esetén a vevőnek a 60 nap az igénye érvényesítésére nem az állat átvételétől, hanem az állatban rejlő hiba felmerülésétől áll rendelkezésére, azonban csak akkor, ha a szerződés teljesítésétől számított 1 év még nem telt el, tehát a végső időpont a vásárlástól számított 1 év.
 

 forrás : http://www.fome.hu/allatszavatossag/