Kutyaóllá válik-e a lakás, ha egy kutya beteszi a lábát? Sokan azért ódzkodnak egy társállat, különösen egy kutya lakásban tartásától, mert rettegnek attól, hogy megszokott higiénia rendjük felborul, illetve számos tévhit is van a lakásban való állattartással kapcsolatban.

Leszögezhető, hogy nem attól lesz egy otthon rendes vagy rendetlen, tiszta vagy koszos, hogy abban a családtagok közé beszámítódik-e egy vagy akár több négylábú jószág vagy sem. A rend rajtunk múlik és viszonylag kicsi ráfordítással olyan lehet az otthonunk kutyatartóként is, hogy egyetlen vendég előtt sem vallunk majd szégyent.
 
Először is ne kezeljük a kutyánkat emberként, hiszen nem ember. Eltérőek az igényeink és szokásaink, eltérő a tisztaságról alkotott "fogalmunk" is. Sokban viszont hasonlítunk, így hasonló eljárás alkalmazandó pld. amikor belépünk a lakás ajtaján. Mint ahogy mi magunk sem trappolunk végig az utcai cipőnkben, így ne hagyjuk, hogy a kutya megtegye: mindig tisztítsuk meg a mancsait séta után, viszont figyeljünk a tisztításhoz használt anyagokra, hiszen a fertőtlenítőszerek egy része mérgező, a kutya pedig lenyalja a mancsát, míg másik része nagyon kiszárítja, töredezetté teszi a talppárnákat.
 
Egyértelműen jelöljük ki a lakásban a kutya helyét, játszani, tanulni ne odabenn, hanem inkább kinn akarjunk vele, de ettől függetlenül a belső terekben sem elvárható, hogy az eb szoborként feküdjön, így azokat a helyiségeket, amelyekben nem szeretnénk állatot látni, gondosan zárjuk el.

A kutyák remekül megvannak a kanapé használata, illetve ágyban alvás nélkül is. Ez utóbbinak a falka rangsor szempontjából is lehet jelentősége egy dominánsabb egyednél, de alapvetően egy kutya soha nem lesz "tökéletesen tiszta", hiszen saját magát tisztogatja, így a szőrére akarva-akaratlanul rákerülnek baktériumok és egyéb, az ágyunkba határozottan nem való dolgok (de azért ne higgyük egy percig sem, hogy mi magunk nem viszünk semmit magunkon a párnák közé!). Ha ragaszkodunk a közös tévézésekhez a fotelból vagy az együttalváshoz, akkor gondoskodjunk a bútorok megfelelő védelméről, letakarásáról, illetve a textíliák rendszeres, viszonylag sűrű mosásáról.
 
Ha kisgyermekkel élünk, figyeljünk arra, hogy rendszeresen mosson kezet és kerülje a szájába, szemébe való belenyúlást a kutyával való foglalkozás közben, viszont túlreagálni nem kell, hiszen egy alakuló immunrendszernek találkoznia kell ingerekkel, hatásokkal ahhoz, hogy erősödni tudjon. Egy kutyáról nem kerül át több kosz gyermekünkre, ha megöleli, mintha egy játszótéri padon leül vagy akárcsak a kertünkben szöszmötöl a fűben.
 
Sokan gondolják, hogy az éves kötelező veszettség elleni védőoltáshoz járó féreghajtó tabletta elegendő kezelés ezen élősködők ellen, de ez nem igaz. Akkor kötelező adni a kutyának, de egy gondos gazda rendszeres időközönként, maximum 2-3 havonta féreghajtja társállatait.

Egy kutyával együtt élni nem könnyű, kicsit olyan, mint amikor az ember feladja legény- vagy leányéletét, hiszen a korábbiakhoz új szabályok társulnak, kötelezettségek jelennek meg a kutyasétáltatás, lemozgatás tekintetében, így gyakorlatilag nincs olyan nap, amikor legalább háromszor ne kellene kimozdulnunk a lakásból a kutyánk kedvéért, legyen bármekkora hó, bármilyen hideg vagy zuhogó eső, amikor még a "kutyát sem tennénk ki". Ez pedig nem hagyja, hogy eltunyuljunk, hogy a tévé előtt töltsük a szabadidőnket, hiszen minden kültéri programhoz nyertünk magunknak egy társat, akinek mindig lesz kedve, mindig elérhető és örömmel rendelkezésünkre áll. Nevezhetjük az ilyen alázatos támogatást barátságnak? Igen. Az ember pedig a legjobb barátaiért mindent megtesz, nemigaz?
 
Azért amikor az anyósunk érkezik látogatóba, tekintsünk el a láb alapos átmosásától. Lehet, hogy ő nem venné jó néven ...

  Szerző: Németh Réka Futrinka Egyesület

  Forrás: http://www.harmonet.hu/csalad_otthon/58039-kutya-a-lakasban-hetkoznapi-higienia.html&harmo=236750