Hogyan tanul a kutya

-          a tanulás pszihológiája

-          próba-szerencse

-          belátásos tanulás

-          képzettársítás

-          a kutya intelligenciája

A tanulás a viselkedés viszonylag állandó, gyakorlás általi megváltoztatását jelenti. Rubinstein szerint a tanulás végbemehet származékos, de önálló tevékenységként is.

A származékos tanulás úgy történik, hogy miközben az eredeti tevékenység végbemegy, az elsődleges eredmény mellett egyben új tudás is keletkezik. Például: kiképzés, játék tág teret ad ennek.

Az önálló tevékenységként végbemenő tanulás során a tudás elsajátítása nemcsak végeredménye, hanem egyben célja is a tevékenységnek.

Pedagógiai szempontból a tanulás, az elméleti és gyakorlati ismeretek, jártasságok és készségek kialakulása, meghatározott viszonyulások, érzelmi és akarati tulajdonságok fejlődése és nem utolsó sorban a viselkedésformálódás.

Ezzel szemben a tanulás pszichológiai megközelítése szerint, alapjában véve négyféle tanulást különböztetünk meg egymástól:

-          habituáció ( megszokás )

-          klasszikus kondicionálás

-          operáns kondicionálás

-          komplex tanulás

A komplex tanulás: különböző bonyolult feladatok egymásra épülő elsajátítása. Lényeg, hogy az élőlény az elméjében leképzi, magában a világot és ezeken keresztül hajt végre bizonyos műveleteket. ( Tolman, patkánykísérlet. Az állatok egy útvesztőben kognitív térképet alakítanak ki – az alaprajz mentális reprezentációja – és így jutnak ki a labirintusból )

Köhler csimpánz kísérleteiben a majmok belátással oldottak meg egy feladatot. Egy rácson keresztül kellett egy banánt megszerezni. A belátásos tanulás hirtelen megoldáshoz vezet. Az állatok a konkrét fizikai próbálkozások helyett mentális próba-szerencsével oldották meg a helyzeteket. Az egyszer már sikeres megoldás könnyen átvihető más, hasonló problémás helyzetekre.  A komplex tanulásban tehát a problémamegoldás mellett az emlékezés is fontos szerepet játszik.

-          Habituáció – az egyik legfontosabb tanulási forma. Hiányában az idegrendszer állandó feszültségben lenne. Ennél a tanulási formánál a kutya megtanulja elkülöníteni az olyan ingereket, melyek rá sem pozitív sem negatív kicsengéssel nem járnak. Így tanul meg a kutya tulajdonképpen élni a mi világunkban.

-          Instrumentális tanulás – Edward Thorndike nevéhez fűződik. ( macska, ketrec, pedál ) Ő alkotta meg az effektus-törvényt: a jövőben azok a cselekedetek fognak megjelenni, melyek kedvező állapotot idéznek elő. Gyakorlatban remekül alkalmazható a kiképzés területén, ahol az instrumentum az éppen használt motivációs eszköz.

-          Klasszikus kondicionálás ( asszociáció ) – asszociációk ( társítások ) akkor jelennek meg, ha két esemény egy vagy több esetben, ugyanabban a sorrendben, rövid időbeli különbséggel megy végbe. ( Pavlov, csengő, táplálék ) Az ezzel a tanulási formával kiképzett eb inkább csak eszköze, mint közreműködője a kiképzésnek.

-          Szenzitizáció – más néven érzékenyítés. Ugyanannak az ingernek ismételt megjelenésére egyre gyorsabb válaszreakció érkezik az állat részéről. A kutya a tanulás során úgy válik érzékennyé az ingerekkel szemben, hogy egyre kevesebb ingermennyiség is elegendő lesz a reakció kiváltódásához. De úgy is megközelíthet, hogy a kutya bizonyos feladatoknál egyre gyorsabb reakciót mutat.

-          Imprinting – az állat fejlődésének meghatározott, többnyire az élet korai szakaszában bekövetkező, gyorsan lezajló, visszafordíthatatlan tanulási folyamat, melynek során rögzül a szülők, testvérek képe, és megtanul bizonyos viselkedési formákat.

-          Próba-szerencse ( trial and error ) – Thorndike effektus törvényéből következik. Itt az állat véletlenszerűen jön rá a feladat megoldására, mely egy esetleges megerősítés kapcsán rögzülni fog. A tanulás során az állat nem a problémát ismeri fel, hanem saját ösztöncél kielégítési lehetőségét. Ez a tanulási forma a kiképzés szempontjából negatív kicsengésű.

-          Operáns kondicionálás – a motiváló esemény követi az állat spontán megnyilvánulásait. ( Skinner dobozos kísérlete : a dobozba akott patkány egy pedál lenyomásával juthatott táplálékhoz.

A kutya intelligenciája: a háziasított állatok intelligenciája nemcsak magasabb a vadon élő társaikétól, hanem folyamatosan növekszik is.

Az intelligencia az egyednek azon képessége, hogy megtanuljon valamilyen feladatot, következtessen, vagy problémákat oldjon meg. Az intelligencia inkább a megértés képessége, mintsem a tanulásé, de szoros összefüggés tapasztalható.

Asszociációs tanulásuknak köszönhetően folyamatosan gyűjtik a környezeti információkat, és viselkedésüket ezekhez igazítják. A kutyák pl. képesek megjegyezni a jármódunk ritmusát, melyet nagyobb távolságból is felismernek és reagálnak rá. A kutyák irántunk kifejtett viselkedésváltozásainak mozgatórugója az érdeklődés. Többek között ez az a tény, mely kiemeli a kutyát a farkasok közül. Az ember megismerésének vágya veleszületett képessége a kutyának. A kutyák intelligenciáját kutató programok már eddig is rengetek nyitott kérdést megválaszoltak, de nyílván még mindig keveset tudunk környezetünk állatvilágáról, beleértve a kutyát is.   

forrás: internet. Már nem emlékszem honnan mentettem le, de azt hiszem így is hasznos elolvasni.