Büntetés és a jutalom.

„Jó”kutya, „rossz” kutya.

 A kutyák nevelési- tanítási folyamatában az emberek nagy része a büntetés és a jutalom maghatározásában hajlamos egy egyszerű képlet alkalmazására. Eszerint a büntetés =verés, jutalom=kockacukor. Más szóval, ha valamit rosszul csinál fenéken billentem, ha jól csinálja, vállon veregetem. Ezek szerint nagyon egyszerű a kutyák nevelése-tanítása! Sajnos azonban ennél egy picivel többről van szó, ez a képlet valóban egyszerű és eredménytelen is egyben, az említett módszer az embereknél sem válik be, hát még a kutyáknál! 

A nevelés két meghatározó tényezője a jutalom és a büntetés. De pontosan mit is jelent a pozitív és negatív megerősítés?

A kutyák nevelésében-tanításában sokféle rendszer alakult ki, minden rendszerben fontos szerepet tölt, illetve töltött be annak megválaszolása, hogy milyen arányban és mértékben alkalmazza ösztönző eszközként az egymással szoros összefüggésben lévő büntetést és jutalmat. A csak büntető /par force/ idomítás ellentéteként, szinte azzal egy időben jelent meg a kinológiában a csak jutalmazó úgynevezett „játékos módszer”. Ez utóbbi valóban közelebb áll a kutya etológiájához, valamint a kultúrember intellektusához, de eredményeiben mégsem győzte le a kényszeridomítást. A csak büntetésre és csak jutalomra építő rendszerek egyaránt szélsőségesnek bizonyultak, mindkettő csak kivételezett, csak az alkalmazott módszereknek megfelelő tulajdonságú, karakterű kutyák tanításában ért el eredményeket. Önmagában egyik sem volt alkalmas, hogy általánosan érvényes szabályokat, széles körben alkalmazható módszereket alkosson a kutyák neveléséhez-tanításához.

A mai korszerű kutyakiképzés sem nélkülözheti a két tényező együttes, de mindenkor az adott egyed természetének legjobban megfelelő alkalmazásának beiktatását a nevelési-tanítási folyamatba. A kutyakiképzési tudomány szépsége, hogy a megfelelő kényszerítés, késztetés, motiváció mellett a kutya vele született ösztöneinek, belső tulajdonságainak felszínre hozása mellett hajtja végre a kívánt feladatokat.

Természetesen szót kell ejtenünk arról is, hogy a kutya viselkedésében mi nyilvánul jónak, és mi rossznak? A kutya nem etikai lény, ő éli a maga természetes életét, különösebben nem is tudja, hogy mi a „jó”, és a „rossz” fogalma, az ember kényszerül arra, hogy megítélje számára mi a jó és mi a rossz a kutyája viselkedésében.

A büntetés az ember céljaival ellentétes viselkedés tiltásának, megszüntetésének, tompításának, visszafordításának az eszköze. „Fegyvertárába” nagyon sok minden belefér a tiltó leintéstől a megrovó dorgálás megszégyenítésén át a kemény ráütésig, vagy a szöges-elektromos nyakörv „harapásáig”. A büntetés mikéntje, mértéke a kutya egyéniségétől, vérmérsékletétől, ösztönvilágától és az elfojtandó viselkedés erősségétől függ.

A büntetés alkalmazásánál mérlegeljünk, mielőtt elhamarkodottan cselekednénk! A kutya engedetlen-e, avagy bennünk, a tanítási módszerben van-e a hiba? Sikerült-e egyértelműen megértetnünk a kutyánkkal, hogy mit kívánunk tőle? Kizárólag ezen megállapítások után tudjuk csak az engedetlenséget büntetni.

Minden esetben büntetendő magatartás az úgynevezett „tiszteletlen” viselkedés, (pl. kéz után kapás, szándékos, indokolatlan harapás, felugrálás, méregetés, erőfitogtatás, stb.) ezeket a viselkedéseket még egy kölyökkutyától sem szabad eltűrni, hiszen a kutyatársai sem tűrnék el!  A büntetést azonnal kövesse dicséret, amint a kutya abbahagyta a korrekcióra szoruló viselkedést, vagyis tudatosítottuk benne, hogy az általunk kívánt módon cselekedett. A dicséretnek, jutalmazásnak ugyancsak rendkívül fontos szerepe van a nevelési-kiképzési folyamatban, akár azt is mondhatjuk, hogy a siker kulcsa!

Sajnos széles körben elterjedt az a tévedés, hogy a büntetés hatásosabb, eredményesebb nevelési forma, mint a jutalmazás. Tény, hogy bizonyos magatartásformák megszüntetését csak tiltással, s az ehhez kapcsolódó büntetéssel lehet a kívánatos irányba befolyásolni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden nevelési folyamatnál elég lenne csupán a büntetés alkalmazása. A rabszolgát a félelem motiválja, minden percben a korbácsot figyeli és azt, hogy hogyan tudja elkerülni a fájdalmas büntetést. Folyamatosan a menekülés és a bosszúállás lehetőségét keresi, így nem érdekelt az elvégzendő munka megbízható végrehajtásában.  Tremmel Nándor -Soproni Kutyabarátok

folytköv…..