Ennek következtében egyre gyakrabban okoz problémát az embernek a kutyák megértése, az állat különféle közléseinek, érzelmi, hangulati és viselkedési kifejezéseinek -beszédének -helyes értelmezése. A probléma alapját az jelenti, hogy amíg az ember fő kommunikációja verbális, tehát a beszédre alapozódik, addig a kutyák hangjelekkel, optikai testbeszédjelekkel és bizonyos testrészük mozgatásával adott szignálokkal fejezik ki mondanivalójukat. Aki igazán érteni akarja a kutyája beszédét, annak képesnek kell lennie mind a három komponenst összefüggéseiben fölismerni és helyesen értelmezni.

A kutyák ugyanazért élnek csoportosan, többed magukkal - s mivel gyakorta nincs rá más lehetőség, emberekkel - egy közösségben, amiért az emberek családokban, falvakban, városokban, nemzetségekben: mert a falkában (csak kutyákból, vagy emberekből és kutyákból álló csoportban) biztonságosabb és sikeresebb lehet az életük. Közösségben egyszerűen jobban és könnyebben meg lehet élni, mint egyedül. A minél eredményesebb és harmonikusabb együttélésnek viszont elengedhetetlen feltétele, hogy egy közös, mindenki által használt és értett nyelvezeten közölni tudják mondanivalójukat egymással. A kutyák "beszéde" azonban teljesen más, mint az embereké, mivel az ember és a kutya egymástól két nagyon különböző élőlény, nagyon eltérő szükségletekkel.

A kölyökkutyák mondanivalója

A kutyakölykök, amikor jóllakottan és megfelelő hőmérsékleten fekszenek, nem adnak semmilyen hangot, és hamarosan álomba merülnek. Amikor éhesen fölébrednek, azonnal hangossá válnak. Rövid murrogással fejezik ki esetleges nemtetszésüket, amikor az anyaállat emlőjénél a legjobb tejforrásokért kell megküzdeniük. Hosszabb, magas frekvenciájú síró hangot adnak az első két hétben, amikor még szemük nem nyílt ki, nem látnak, és valamilyen oknál fogva irányt tévesztve nem találnak vissza testvéreikhez vagy anyjukhoz. Viszonylag hamar elkezdik próbálgatni, hogy kifejlett kutyákhoz hasonló ugató hangok adására is képesek-e. Ebben a korban azonban ennek szinte semmilyen jelentősége nincs: csupán egyfajta előkészülést jelent a későbbi igazi hangadáshoz.

3-4 hetes korukban a kölykök nagyon erős szociális kapcsolatokat próbálnak fölvenni a külső környezetükkel, ekkor már nem elégszenek meg a testvérekkel és az anyjukkal való kapcsolattal. Ennek elengedetlen feltétele és egyben velejárója a kifejezési formák nagyon intenzív fejlődése. Bámulatos gyorsasággal fejlődik és alakul a kölykök mimikája, hangadási képessége, testtartása, a faroknak és a füleknek a kommunikációhoz történő használata. 8-10 hetes korukra megtanulják a hangjukat, testük mozgását, ügyességüket úgy használni, hogy ezzel már érzelmi kötődésüket, hangulatukat is képesek kifejezni. Alapvetően meg tudják különböztetni a helyeset a helytelentől, és értelmezni tudják az ehhez kapcsolódó kifejezési formákat.

A testbeszéd jelei

Kutyáink közlésrendszerének, más kutyákkal és velünk, emberekkel történő kommunikációjának egyik legfontosabb formája a testbeszéd. Mozgásukkal, testrészeik különböző tartásával tudják közölni gondolataikat, érzelmi és idegi állapotukat, cselekvési szándékaikat. Az egymással kombinált testrészek szignálrendszeréből valódi "kutyabeszéd" jön létre, amelyet az emberi testbeszéd fogalomrendszerében a pantomimjátékhoz hasonlíthatunk. Ezt a testbeszédet csak nagyon ritka esetben egészítik ki a kutyák hangjelekkel. Logikus, farkastól örökölt tulajdonság ez, hiszen a hangtalan vadászat több sikerrel jár és biztosabb életben maradást garantál, mint ha csaholva, vonyítva, üvöltve történne a zsákmány becserkészése, üldözése és elejtése. Egyetlen farkasfalka sem él a világon olyan hangos ricsaj és üvöltözés közepette, mint az emberek, ahogyan némelyik kutyaiskolában megfigyelhető.

A döntő pszichikai különbség az emberekhez képest az, hogy a kutyáknak semmi okuk nincs érzelmeiket leplezni és titkolni. A kutyák nem játsszák meg magukat. Amit éreznek, amit gondolnak, azt testbeszédükkel nyíltan és őszintén ki is fejezik. Érzelmeiket nem raktározzák olyan sokáig, viszont nem is fejezik ki olyan hosszú idei, mint az emberek. Megismerve a kutyák testbeszédének jelrendszerét, a gazdinak lehetőség nyílik arra, hogy jobban megértse, hogy mit akar kedvence "mondani". Mikor fél, mikor agresszív, mikor adja meg magát vagy próbál meg uralkodni környezetével szemben, mikor szomorú, és mikor elégedetten boldog.

A testbeszéd kizárólag akkor tud teljes egészében és hibátlanul működni, ha a kutyák nincsenek mozgásukban korlátozva, nincsenek pórázon tartva vagy láncra kötve, szűk kennelbe zárva, valamint minden érzékszervük és testrészük teljes mértékben megfelel a faj biológiai követelményeinek, tehát nincs emberi beavatkozás által amputálva, csonkítva, illetve valamilyen betegség vagy baleset következtében nem vesztették el valamely testrészüket vagy érzékszervük működőképességét. A különböző fajták testi adottságaiból adódó különbségek figyelembevétele mellett nagyon lényeges, hogy mindig a teljes összképből vonjuk le a következtetést, és ne az esetlegesen egyszerre leadott testbeszédjelek egyenkénti értelmezéséből. Különösen érvényes ez a lelógó fülű, vagy genetikai adottságukból eredően fölálló farkú egyedek esetében.

Példák a testbeszédre...

tovább>>  http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4189

szerző:   Stefan Siman

Nyítókép : képgalériánkból