2012. megj:egyzés 2016. nem látok lényeges eltérést  a 2007-es szabályzathoz képest. 

A/ Segéd alkalmazásának feltételei a „C” (őrző védő) ágazatban

1. A Szabályzat iránymutatásait és előírásait be kell tartani.

2. A rendezvény napján a segéd (SD) a TB asszisztense.

3. A SD testi épségének védelmében és a biztonsági előírások miatt, a tréningeken, a vizsgákon, és a versenyeken kötelező védőfelszerelést (védőnadrág, védőmellény, védőkar, ágyékvédő, esetleg kesztyű) visel.

4. A SD lábbelijének, stabilnak, az adott időjárásnak/talajviszonyoknak megfelelőnek, valamint csúszásmentesnek kell lennie.

5. A „C” ágazat előtt a TB eligazítja a SD-et. A SD-nek működése során kötelező követnie a TB utasításait.

6. A SD a lefegyverzés során a KV utasításait követi, amennyiben ez a szabályzat előírásainak is megfelel. A KV számára lehetővé kell tennie, hogy a kisérés és a követés előtt még egyszer fel tudja venni az alapállást.

7. Helyi vizsga rendezhető egy SD-del is. Ha viszont egy vizsgafokozatban 6 kutyánál több indul, akkor két SD-et kell alkalmazni. Nagyobb rendezvényen, mint például versenyeken, válogatókon, bajnokságokon, stb. mindig legalább két SD-et kell foglalkoztatni. A KV-vel közös háztartásban élő SD-et bármilyen rendezvényen lehet alkalmazni.

B/ A segéd viselkedésének alapelvei

1. Általános elvek

A vizsga keretei közt a TB felméri a vizsgázó K képzettségét és amennyire lehetséges a tulajdonságait

(pl. ösztönös adottságok, magabiztosság, terhelhetőség, és vezethetőség). A TB csak azt tudja objektíven értékelni, amit a vizsga során akusztikusan és vizuálisan érzékel. Az objektív értékelés szempontja, de mindenekelőtt a vizsga sportszerűségének megőrzése (lehetőleg azonos követelmények minden résztvevőnek) megköveteli, hogy a SD munkája a TB számára messzemenően egyértelmű képet mutasson. Ezért nem lehet a SD kedvére bízni, hogyan alakítja a „C” ágazatot. Sokkal inkább a SD-nek kell számos szabályt betartani.

A vizsga „C” ágazatának egyes gyakorlatelemeiben a legfontosabb értékelési szempontokat kell vizsgálni. Ilyen például a terhelhetőség, magabiztosság, ösztönös viselkedés, vezethetőség. Ezek alapján kell értékelni a vizsgázó K fogásminőségét. Ebből következik, hogy a K fogásminőségének értékelését azt csak úgy lehet megtenni, ha a SD-től lehetőséget kap egy ún. „jó fogásra”. Amikor pedig a terhelhetőség megfigyelése a cél, fontos, hogy a SD megfelelő munkával valóban terhelje meg a K-t. Ezért lehetőség szerint törekedni kell az egyforma segédmunkára, ami az értékelhetőség feltétele.

2. Állás és felugatás

A SD a K és a KV számára nem láthatóan, mozdulatlanul, nem fenyegető testtartásban, kissé behajlított védőkarral áll a rejtekhelyen. A védőkar a test védelmét szolgálja. A SD az „állás és felugatás” alatt figyeli a K-t. További ingerlés, vagy bármilyen segítő testtartás nem megengedett. A botot (megj. szivaccsal bélelt, bőrrel bevont) oldalt és lent kell tartani. A K bebökésére, befogására nem szabad védekező mozdulatokkal válaszolni.

A védőkar tartása:

3. A segéd szökésének megakadályozása

Az „állás és felugatás” gyakorlat után a KV felszólítására a SD normál lépésben kijön rejtekhelyről és a megjelölt (szökés helyéül felfestett) helyre áll. A SD pozíciója a KV-nek tegye lehetővé, hogy tőle 5 lépés távolságban szintén megjelölt helyre a védőkar felőli oldalra lefektethesse a kutyáját. A KV ismerhesse a szökés irányát. A TB jelére a SD gyors és határozott futással szökést kísérel meg. Egyenes irányba fusson, anélkül, hogy túl gyorsan, vagy kontrollálatlanul futna. A védőkart közben nem mozgathatja. A K-nak legyen lehetősége az optimális megragadásra. Futás közben a SD semmi esetre se forduljon a K felé, de szeme sarkából szemmel tarthatja. A kart nem húzhatja el a K elől. Amint a K megragadta a védőkart, a SD egyenesen továbbfut, miközben a nem mozgatott védőkart szorosan a teste mellett tartja. A TB határozza meg, hogy a SD meddig meneküljön. Amennyiben a szökést a SD megfelelő dinamikával hajtja végre, a TB a K teljesítményét optimálisan tudja értékelni. Minden olyan segítség, amivel a SD a kutyának kedvez, kerülendő. A SD a védőkart nem kínálhatja fel túlságosan fogásra, nem ingerelheti szökés előtt, vagy közben a K-t hanggal, illetve nem ütögetheti a védőnadrágját a puhabottal. Nem engedélyezett, hogy a SD lazán tartsa a kart fogás után, lassítson szökés közben, önállóan megálljon, stb.

Befejezést ld. a 8. pontban (minden gyakorlatra érvényes).

4. Őrzésből visszatámadás elhárítása

Az őrzési fázis után a SD bírói jelzésre megtámadja a K-t, miközben a puhabotot a védőkar fölött fenyegetően mozgatja, anélkül, hogy a K-t megütné. Ezzel egy időben a védőkar mozgatása nélkül, frontálisan, kellő erővel a K-ra támad. Ezalatt a védőkart szorosan a teste előtt tartja. Amint a K megragadta a kart, a SD kiteszi oldalra, és egyenes irányban megkezdődik a terhelési szakasz. A SDnek minden K-t azonos irányba kell vinnie. Így tud a TB úgy helyezkedni, hogy a támadás minden részletét, a megtámadást, a K viselkedését a terhelési szakaszban, a fogást, az eresztést, valamint az őrzés fázisát valamennyi kutyánál egyformán értékelni tudja. A SD terhelés közben nem viheti a kutyát a KV felé.

A puhabottal a lapocka és martájékra szabad ütni. Minden K azonos erősségű ütést kapjon. Nagyjából a terhelés 4-5. lépésénél kapja a K az első ütést majd további 4-5 lépés után a másodikat. A terhelési szakasz további részében a fenyegetés botütés nélkül folytatódik. A TB határozza meg a terhelési szakasz hosszát. A TB jelére a SD a terhelést beszünteti. A TB akkor tudja a K-t optimálisan megítélni, ha a rátámadás kellő dinamikájú. Mindenfajta segítség, mint például a kar felkínálása fogásra, kerülendő. A SD nem ingerelheti a K-t hanggal, illetve nem ütögetheti a védőnadrágját a puhabottal. Nem engedélyezett, hogy a SD lazán tartsa a kart fogás után, a terhelés és a botütések alatt, továbbá, hogy ne egyenletes intenzitással terhelje a K-t, illetve ha terhelhetőségi hiányosságot érzékel önállóan megálljon, stb.

Befejezést ld. a 8. pontban

5. Követés (a 2-3 vizsgafokozatban)

A SD normál lépésben, a KV utasítására követést hajt végre, melynek hosszúsága kb. 30 m. A követés útvonalát a TB határozza meg. A SD a követés alatt hirtelen mozdulatokat nem tehet. A védőkart és a botot a SD-nek úgy kell tartania, hogy azok a K számára ne jelentsenek plusz ingert. Ez különösen vonatkozik a bot rejtett tartására. A SD minden K-nál azonos sebességgel kell, haladjon.

6. Követésből visszatámadás a kutyára (a 2-3 vizsgafokozatban)

A gyakorlat normál mozgás közben, a TB utasítására történik. A támadást a SD dinamikus jobbra-, vagy balrafordulással és a K felé irányuló intenzív ráfordulással hajtja végre. Ez alatt a védőkar felett a bottal fenyegető mozdulatokat tesz. A SD a kutyának rugalmas védőkar tartással, nyugalmi helyzet felvétele nélkül biztosít fogást. Fogadáskor – amennyire szükséges – a K lendületét fordulással el kell vezetni. A védőkar járulékos mozgatása kerülendő. Amint a K megragadta a kart, a SD oldalra helyezi, és egyenes irányban megkezdődik a terhelési szakasz. A SD-nek minden K-t azonos irányba kell vinnie.

Így tud a TB oly módon helyezkedni, hogy a támadás minden részletét, a megtámadást, a K viselkedését a terhelési szakaszban, a fogást, az eresztést, valamint az őrzés fázisát egyformán értékelni tudja valamennyi K-nál. A SD terhelés közben nem viheti a kutyát a KV felé. A terhelési szakasz hosszát a TB határozza meg. A TB jelére a SD beszünteti a terhelést. A TB akkor tudja a kutyát optimálisan megítélni, ha a rátámadás kellő dinamikájú. Mindenfajta segítség, mint például fogás előtt túlzott kitérés oldalra, a kar felkínálása fogás előtt, kerülendő. A SD nem ingerelheti a K-t hanggal, illetve a támadás kezdetén nem ütögetheti a védőnadrágját a bottal. Nem engedélyezett, hogy a SD lazán tartsa a kart fogás után, a terhelés alatt, továbbá, hogy ne egyenletes intenzitással terhelje a K-t, illetve ha terhelhetőségi hiányosságot érzékel önállóan megálljon, stb.

7. Szembetámadás a kutyára

A SD a bíró utasítására előjön a rejtekhelyéről és futólépésben a középvonalig átszeli a pályát anélkül, hogy a futást megszakítaná, majd frontálisan – a bottal fenyegető mozdulatokat téve és elkergető szavakat kiabálva – rátámad a kutyára. A SD a kutyát rugalmas védőkar tartással, nyugalmi helyzet felvétele nélkül fogadja. Fogadáskor - amennyire szükséges – a K lendületét fordulással el kell vezetni, de kipörgetése nem engedélyezett.

Amint a K megragadta a kart, a SD oldalra helyezi, és egyenes irányban megkezdődik a terhelési szakasz. A K legázolása minden esetben kerülendő. A SD-nek minden K-t azonos irányba kell vinnie. Így tud a TB úgy helyezkedni, hogy a támadás minden részletét, a megtámadást, a K viselkedését a terhelési szakaszban, a fogást, az eresztést, valamint az őrzés fázisát egyformán értékelni tudja valamennyi K-nál. A SD terhelés közben nem viheti a kutyát a KV felé. A terhelési szakasz hosszát a TB határozza meg. A TB jelére a SD beszünteti a terhelést. A TB akkor tudja a K-t optimálisan megítélni, ha a rátámadás kellő dinamikájú. Mindenfajta segítség, mint például fogás előtt túlzott kitérés oldalra, a kar felkínálása fogás előtt, kerülendő. A SD nem ingerelheti a K-t hangingerrel, illetve a támadás kezdetén nem ütögetheti a védőnadrágját a bottal. Nem engedélyezett, hogy a SD lazán tartsa a kart fogás után, a terhelés alatt, továbbá, hogy ne egyenletes intenzitással terhelje a kutyát, illetve ha terhelhetőségi hiányosságot érzékel önállóan megálljon, stb.

8. Az őrző-védő gyakorlatok befejezése

A SD-nek minden védőgyakorlatot úgy kell kiviteleznie, hogy a TB a K fogáskészségét, eresztését és az őrzést meg tudja figyelni (nem háttal állni a TB-nek, a TB-vel való szemkontaktus megtartása). A küzdelem végén a SD csökkenti az ellenállást, mozgásával nem ingerli tovább a K-t, de közben kifejezetten nem lazíthat a védőkar tartásán. A védőkart nem tarthatja magasra felhúzva, hanem továbbra is abban a pozícióban rögzíti, ahogyan a küzdelem végén tartotta. A puhabotot a test mellett, oldalt lefelé, a K számára nem láthatóan kell tartani. Az eresztéshez a SD semmilyen segítséget nem adhat. Eresztés után a SD tartsa szemmel a kutyát. További ingerlés, vagy bármilyen segítő testtartás nem megengedett. Az őrzési fázisban a SD-et esetlegesen megkerülő K-t a SD lassú, hirtelen mozdulatok nélkül, együtt fordulással kövesse azért, hogy folyamatosan szemmel tudja tartani.

9. A kutya bizonytalansága, sikertelensége

Azt a K-t, amelyik a küzdőgyakorlatoknál nem ragadja meg a védőkart, illetve a terhelési részben lazít a fogásán, vagy ereszt, a SD-nek addig kell tovább fenyegetnie, amíg a TB meg nem szakítja a gyakorlatot. A SD ilyen szituációban nem segítheti a K-t, vagy állhat meg önállóan. A nem eresztő kutyát a SD a bot megfelelő tartásával vagy használatával nem segítheti hozzá az eresztéshez. Azt a Kt., amelyik hajlamos az őrzési fázisban elhagyni a SD-et, a SD ingerléssel nem késztetheti a maradásra.

A vizsgaszabályzat valamennyi gyakorlathoz és gyakorlatrészhez előírja a SD-nek, hol kell aktívan vagy közömbösen viselkednie. Őrzés közben a K bebökésére, befogására a SD-nek nem szabad védekező mozdulatokkal válaszolnia.

Biztonsági rendelkezések

A RV a REN egész területén felelős a rend és a biztonság garantálásáért. A TB a rend és biztonság semmibevételének észlelésekor jogosult a REN megszakítására és/vagy befejezésére. Azon KV-k, akik vétenek a vizsgarend, az állatvédelmi rendelkezések és az etikai szabályok ellen, a rendezvényből kizárásra kerülnek.

A TB ítélete végleges és megváltoztathatatlan. Az ítélet elleni bármely kritika a versenypályáról való kitiltást, adott esetben további fegyelmi eljárást vonhat maga után. Indokolt esetben, ha a kritika nem a TB ítéletére, hanem a VR előírásainak megsértésére vonatkozik, panasz benyújtására van lehetőség. A

panaszt írásos formában az illetékes szervezetnek/egyesületnek kell beadni.

A panasz kizárólag a RV-n keresztül, a panasztevőnek, a szervezet elnökének és még egy tanúnak az aláírásával – a REN napjától számított nyolc napon belül adható be. A panasz elfogadása nem vezet a TB ítéletének felül bírálatára. Videofelvétel nem bizonyító erejű.

„ÖMT” értékelés: „C ágazat” (érvényes valamennyi vizsgafokozatban)

Az ÖMT értékelés a K-t a tenyész érték szempontjából minősíti. Az ÖMT értéknek nincs hatása a vizsga eredményére, illetve a sorrendre. Ahhoz, hogy a K ÖMT értékelést kaphasson, legalább egy őrző-védő gyakorlatban részt kell vennie.

A következő tulajdonságok – mint az ösztönös készség, magabiztosság és terhelhetőség – értékelésénél a kifejezett (K), a meglévő (M) és a nem megfelelő (NM) rövidítések használatosak.

ÖMT kifejezett: amely K nagy munkakedvvel, egyértelmű ösztönös viselkedéssel, céltudatosan teljesíti a feladatokat. Magabiztos fellépésű, kifogástalan figyelmességet és kiemelkedő terhelhetőséget mutat.

ÖMT meglévő: amely K kifogásolható munkakedvvel bír, hiányosságokat mutat az ösztönös, viselkedésében, magabiztosságában, továbbá figyelmességben és terhelhetőségben.

ÖMT nem megfelelő: Amelyiknek elégtelen a munkakedve és az ösztönös adottságai, továbbá viselkedéséből hiányzik a magabiztosság, a figyelmesség, és nem terhelhető.