Amikor a járõrkutya ráharapott a védõöltözetbe bújtatott karomra, az jutott eszembe, majd bolond lennék élesben egy ilyennel szembeszállni. Az a harapás persze ma már emlék. Az ORFK Oktatási Igazgatóság dunakeszi bázisán Varga Balázs alezredes, igazgatóhelyettesnél a honi kutyavezetõ-képzés állapotáról tudakozódtunk.
– A vasút mellett autózva 6-8 kutyából álló konvoj keresztezte utunkat. Rendõrök tartották pórázon õket. Mit kerestek házon kívül?
– A házon kívüli kiképzés az új koncepció egyik lényeges eleme. Ma már életszerû terepeken trenírozzuk kutyáinkat, vezetõikkel együtt. Repülõtéren, vasútállomáson, autóbusz-végállomáson, metróban, honvédségi kiképzõ bázisokon, festék- és vagongyárban, és még számos helyen gyakorolnak.
– Hogy lesz a mezei négylábúból rendõrkutya?
– Civil tenyésztõktõl szerzünk be kölyköket, és rögtön fegyelemre és munkára szoktatjuk õket. Mire odáig fejlõdnek, hogy bármilyen kiképzésben részesülhetnek, már sokat tudnak, nem nulláról indulnak. Manapság újra próbálkozunk a saját, belsõ tenyésztéssel is. Az elsõ eredmények kedvezõk. Szükség van erre, mert a tenyésztõk külföldre drágábban tudják eladni a kutyákat, nekünk viszont akkor is kell megfelelõ számú eb.
– És a kutyavezetõk?
– A többség már állományban lévõ rendõr, aki elkötelezi magát, hogy kutyás zsaru legyen. Ehhez az kell, hogy szeressék ezeket az állatokat. Itt kapnak kutyát, egymáshoz szoknak a közös munka során, és elsajátítják a szükséges ismereteket. Három és fél, hat hónap múltán kész párosok hagyják el az iskolát.
– Melyik ebbõl mi lesz? Ez hogy dõl el?
– Kezdettõl szakavatott szemek kísérik figyelemmel a fejlõdésüket. Viszonylag hamar kiderül, melyikbõl lehet jó õrzõ-védõ, vagy inkább a keresésben lesz kiváló. Ennek megfelelõen méretik meg a képességük, és akkor indul az intenzív képzés. Ha egy állat ijedõs, eleve nem való rendõrebnek. Ilyenkor eltanácsoljuk. Tízbõl több mint a fele így jár.
– Gondolom, uszkárt nem küldenek járõrkutyának, mint ahogy dobermannt se keresõnek. Vagy mégis?
– Abban igaza van, hogy közrendvédelmi munkának csak nagytestû kutya felel meg. A rendõrnek és a vele dolgozó négylábúnak is szüksége van tekintélyt parancsoló kiállásra, fellépésre, de a rendõrkutyának az is feladata, hogy megvédje a gazdáját. Ez a nagytestûektõl várható el, de arra nincs recept, hogy egy német juhász ne lenne jó keresõ. Számtalan kiváló példa van az ellenkezõjére. És akkor még nem is beszéltünk az úgynevezett többfunkciós kutyákról.
– Kíváncsivá tett! Hogy állítható át az eb egyik tevékenységrõl a másikra?
– Miért volna lehetetlen, hogy az õrzõ-védõ képzés mellé egy rendõrkutya elsajátítsa a kábítószer-keresést is? Már vannak ilyenek, és nagyon eredményesen dolgoznak.
– Még mindig a német juhász a sztár?
– Már nem egyértelmûen. Mind népszerûbb a holland és a belga juhász, de a keresésben nagyon jók a kifejezetten kistermetû ebek is. Szó sincs róla, hogy leáldozott volna a német juhász csillaga, csak szélesebb lett a választék. Kiváló keverékek is vannak.
– Mennyibe kerül egy jó kutya?
– A legkevesebb, amennyiért megvehetõ egy 8-10 hónapos, erre a munkára alkalmas egyed, 200 ezer forint. Járõrkutyának valót a legnehezebb találni, viszont azért sem adható több 300 ezer forintnál, úgyhogy okosan kell gazdálkodnunk.
– Több kutya és kutyavezetõ van most, mint korábban?
– A rendõri vezetõk felfigyeltek arra, hogy a szolgálati ebekkel komolyan tudnak a szakmai eredményességen javítani, ezért megnõtt az igény.
Szerző:TAKÁTS LÁSZLÓ
Forrás:
http://www.rendorkutyasok.eoldal.hu/cikkek/friss-hirek_-esemenyek/zsaru-magazin-az-oktato-bazison
Kapcsolódó hírek:
Nem csalt Boo szimata
Rendőrkutyák elfogás közben
Közrendvédelmi szolgálati kutyák versenye
Rottweiler Lator szolgálatban