Egy igen sok vitát kiváltó és nagyon sok rétegű feladat, amit az őrző-védő kutyáktól elvárunk. Talán a legtöbb téveszme kapcsolódik ehhez. Kinek meggyőződése, kinek "porhintése" amit a témáról mond, vagy terjeszt.  Nincs azzal semmi gond, amikor egy szolgálati kutyát látunk dolgozni. Ott természetes, hogy a kutya használja a fogát! Hiszen a kiképzése erről szól! Tudja megállítani és leszerelni a bűnözőt! Ám harapni, marcangolni, már ott sem szabad! Szájkosárban kell dolgoznia, és csak igen éles helyzetben kerülhet le róla ez a védőfelszerelés. Csak úgy, ha minden helyzetben irányítható, kontrolálható!

Ugyan ezt a civil életben nem teheti meg. A kutyának gyakorlatilag ma már csak visszatartó ereje van. A látvány, a gondolat, hogy a kutya képes harapni, már elrettenti a rosszban sántikálókat. Ám ehhez a látványnak is olyannak kell lenni! A gyakorlott kutyások, már tudják, hogy az ilyen kutya miként viselkedik. Magabiztos, bátor, kiegyensúlyozott, minden félelem nélküli. A fenyegetésre nem hátrál meg, még akkor sem, ha nem kapott kiképzést, őrző-védő felkészítést.

Önmaga, a falka, a területe védelme, ösztönös képesség, melyet évszázadok alakították ki a kutyában. Ám a falkában a vezető, irányító szerep, csak a legkiválóbbaknak járt! Ha gyenge volt, elnyomták, a sor végére került. A deviáns viselkedést nem tolerálták, elűzték, vagy megölték!

Kutyáink már rég nem élnek falkában, de a hierarchikus rendet, az ösztönös viselkedés jegyeket érdemes megtanulni. Van, ami máig nem változott.

Az iskolán látott és gyakorolt őrző-védő munka egy" kűr", ahol bemutatnak sok mindent, ott tulajdonképpen egy felkészítés folyik. Tanulása olyan feladatoknak, amit majd egy vizsgán kell bemutatni. Ilyen vizsgán, majd magasabb szinten, versenyen, szakemberek értékelik a kutyát, akit kiképeztek erre a vizsgaszintre. A kutya teljesítményében a felvezető, kiképző csapat teljesítménye is benne van. A felvezető és a kutya összhangja, tudása adja a végleges eredményt. Az értékelő bíró szakértelme alapján, kap egy pontszámot a kutya, de csak az aznapi teljesítményére. Feladata a bírónak, hogy a tanult viselkedés mögött meglássa a kutya ösztönös képességét is. Nem kell találgatnia, hiszen pontosan le van írva a vizsga szabályzatban, a szakirodalmakban, milyen teljesítmény az, amit kiválónak gondolunk, úgy általában és a az őrző –védő ágazatban. Mi kutyások azt feltételeztük régen, hogy magas pontszámot, csak kiváló kutya kaphat, hiszen jó ösztönös képességek nélkül, nem lehet eredményesen, megbízható teljesítményt nyújtva kiképezni , felvezetni. Ugorjunk gondolatban , nézzünk néhány meghatározást, mi kell ehhez az őrző-védő munkához.

Bátorság Ez egy jellemtulajdonság, ami meghatározza, hogy egy lény ténylegesen vagy képzelt veszélyekkel szemben, külső kényszer nélkül kitart és amennyiben lehetséges, magától cselekszik. A feltétel nélküli bátorság, ezek szerint, alapvető jellemtulajdonság a védőszolgálatban A kutya a magatartásával megfélemlítően hat és így megelőz egy támadást. Másrészről kell, hogy egy váratlan támadásnál, őrá, a vezetőre, aktív, teljes védőkészséget mutasson. A nem igazi bátor kutya, már modoránál fogva sem fogja a támadót megfélemlíteni. Komoly esetben kudarcot fog vallani. A bátor kutya, a vezetője elleni támadásban látja a harci jelt. Úgy, mint a vadonban, egy támadás a falkatársra ezt a jelingert kiváltja. A bátorság a kutya önbizalmából és magabiztosságból ered. A környezet befolyása erre az örökölt hajlamra, csak szűk határok közt lehetséges. Egy alapjában bátor kutya a bántalmazások, és a rossz táplálkozás következtében sokat veszíthet a bátorságából. Egy természetéből adódóan kevésbé bátor kutya, amelynek jellemét tervszerűen fejlesztik, külső megjelenésében /de csak külső/ hasonlíthat a bátor kutyához.

Ingerküszöb A inger legkisebb mértéke, mely egy szervezetnél valamilyen reakciót kivált. Azok az ingerek, melyek ezen érték alatt maradnak, semmilyen felismerhető reakciót nem okoznak, küszöb alattinak hívjuk. A küszöb- érték nem fix egységek, hanem befolyásolhatók a különböző belső és külső feltételektől.  Ne felejtsünk el, néhány szót az ijedősséghez mondani. Az ijedősség szorosan összefügg az idegállapottal. Egy ijedő momentum olyan reakciót okozhat a kutyának, hogy balesethez vezethet. Főleg olyan kutyánál, amelyiknek alacsony az ingerküszöbe.  „Ha egy hangos zörgéssel felborult vödör egy kutyát megijeszt, az menekülni igyekszik, vagy remeg és behúzza a farkát. Állandó gyakorlással meg lehet szüntetni a vödörtől való félelmet, a hiányzó keménységet, a megszokás átfedi. Ha ugyan azt a kutyát egy másik környezetben ugyanolyan vödöreseménnyel lepjük meg, újra megijed! A veleszületett puhaság és ijedősség tisztán, felismerhető. „ Nincs ez másként az őrző-védő ágazatban sem, ott a terhelés, a botütés, a harci helyzet az, ami megijesztheti a kutyát. Tervszerű fejlesztéssel a hiányosságok elfedhetők!  Ez megmutatja nekünk, hogy a tanulással szerzett tulajdonságok, az öröklöttet elnyomják, vagy elfedik. Az örökölt tulajdonságoknak a kutya viselkedéséhez és jelleméhez mérvadó jelentőségük van.

8 éve is, és 30 éve is, téma volt. 

Ma is az. Különösen, ha tenyész szemlék zajlanak és az ott látottak vitát generálnak.

Egy tenyész alkalmassági vizsgálaton – lásd.  ZTP – mert jobban mutat a származási lapon és a hirdetésben az ADRK mozaik szava, ezért mi is ezt használjuk egy ideje - nem pontszámokat adnak, de szöveges értékelés van. Igyekeznek a látott teljesítmény alapján jól értékelni a kutyát, a bírók. A gyakorlatok formai elemeinek értékelése, kevéssé hangsúlyos. (lépés szám, több vezényszó, kevésbé látványos felvezetés pl.) A kutya viselkedése általános „vézen „képe, ösztönös őrző-védő képessége kiemelt figyelmet kap. A bíró nézi és tudása legjavát beleadva, értékeli a kutyát. Leíró bírálatot ad, úgy a külleméről, mint a viselkedéséről, no meg a munkában nyújtott teljesítményéről. Itthon pici egységekre bontják a bírálatot. Ezzel könnyítik a kutyák és felvezetőik dolgát. Sem a kutyavezetőknek, sem a kutyáknak nem kell a sok koncentrálástól, összeszedettségtől nagyon elfáradni. A kicsi egységek között van mód a pihenésre. Gyors bírálati módszer, mert pörögnek az események. Picit olyan, mint a futószalag, nem kell sokat szöszölni, úgy sincs, jelentősége mi kerül a bírálati lapra! Egy szó az érdekes tenyésztésre alkalmas.  Ezt az értékelést a legnehezebb elérni, hónapokat, sőt éveket kell készülni rá, de még így is bizonytalan az eredmény. A szervezet, a bíró személye, a segéd, a vizsga tartalma lényeges elem. Már a tájékozódásban elveszik a gazdi, a tenyészteni szándékozó személy. Néhány sikertelen kör után, kézenfekvő dolog megbízni egy kiképzőt a felkészítéssel, a felvezetéssel. Zsebbe nyúlós a dolog. Persze nem mindenki vesz igénybe külső segítséget, de a felkészülést senki nem ússza meg. Az is pénzbe kerül, csak több részletben kell kifizetni. Saját tudással, „saját” iskolával, lehet spórolni a költségeken, picit kiszámíthatóbb az eredmény. A lezajlott rendezvény után még így is van csalódás, de természetesen van öröm is.

Amióta világ a világ, azaz a fajta ismert és népszerű, elmaradhatatlan a vita, a leszólás, beszólás, hiszen a rottweileres szakembergárda nem egységes, képtelen a szakmai minimumban egyességre jutni. Talán egy közmondással jellemezhetném a helyzetet. „Más szemében a szálkát, a sajátjában a gerendát sem látja meg.”   Még jó, hogy van német, szerb, horvát, román és egyéb import lehetőség, így a rottweilerfajta még fellelhető itthon. Szórványosan, egy - egy alom erejéig még a tenyésztés sem szűnt meg.  2016.