Esszenciális aminosavak

Mindannyian keressük a versenypályán megszerezhető pótlólagos előnyöket, azt a kicsi pluszt, amivel a kutyáink jobban tudnak teljesíteni. Ilyen előnyt szerezhetünk a kiegyensúlyozott fehérjeháztartással. A fehérje legfontosabb funkciója az, hogy ellássa a kutyát aminosav-forrással. Minden fehérje 22 különböző aminosavból áll. Ha úgy gondolunk az aminosavakra, mint a Lego játék építőelemeire, a 22 különféle elemből több ezer különböző modell (különféle fehérje) építhető fel. Amikor a kutya a táplálékkal fehérjét vesz magához, a fehérje egyedi aminosavakra esik szét. Később ezeket az aminosavakat használja fel arra, hogy a testében más fehérjék ezreit felépítse. Abból a 22 aminosavból, amire a kutyának szüksége van, 12 felépíthető bármely másik aminosavból, de 10-nek közvetlenül az ételből kell származnia. Ezeket esszenciális aminosavaknak nevezzük. Bizonyos fokig olyanok, mint a vitaminok: benne kell lenniük az ételben, és a meghatározott mennyiség feltétlenül szükséges belőlük. A kutyák táplálása szempontjából a nem-esszenciális aminosavak mennyiségének és típusának ritkán van jelentősége.

A táplálkozási szakértő számára a fehérjeminőség legfontosabb szempontja az, hogy biztosítsa minden esszenciális aminosav esetében a minimálisan szükséges igény teljesülését. A hasznos fehérje mennyisége csak akkor számít megfelelőnek, ha a legkorlátozottabban rendelkezésre álló aminosav mennyisége megfelelőnek tekinthető. (Hogy a kutyaszánhajtásból vett példával éljek: egy szánhúzó csapat csak olyan sebességet képes elérni, amire a csapat leglassúbb kutyája képes.) Azok a fogalmak, mint pl. az aminosav-egyensúly, kiegyensúlyozott fehérjeháztartás, magas biológiai érték – mind azt fejezik ki, hogy az esszenciális aminosavak a követelményeknek megfelelően vannak-e biztosítva. Kiegyensúlyozott fehérjeháztartás esetén nincs szükség arra, hogy az esszenciális aminosavak közül egy vagy több lényegesen csökkenjen vagy növekedjen a többihez viszonyítva.

A problémát a legjobban az alábbi szemléltetéssel lehet megérteni. Képzeljünk el egy hordót, aminek a dongái különböző hosszúságúak. Az egyszerűség kedvéért legyen a hordó a fehérje, a hordó dongái pedig az egyes aminosavakat jelentik. A dongák összessége, azaz a faszerkezet jelenti a teljes fehérjemennyiséget. A hordó (azaz a teljes fehérjemennyiség) használhatóságát vagy használhatatlanságát a legrövidebb donga (a legkorlátozóbb aminosav) határozza meg. Az a célunk, hogy bizonyos mennyiségű vizet (hasznos fehérjét) tárolhassunk úgy, hogy közben ne tegyünk szert sok haszontalan és felesleges fadongára (aminosavra). Hiába van ugyanis valamelyik dongából (aminosavból) túlméretezett mennyiség, ha egy másikból hiány mutatkozik, akkor a hordóból kifolyik a víz. Ha minden donga egyforma magas, akkor tökéletesen kiegyensúlyozott fehérjeháztartásról beszélhetünk.

A fehérjék egyensúlya
Szükség van-e a valóban a tökéletes aminosav-egyensúlyra? Valójában nincs! Szükség van a kiegyensúlyozott étrendre, de a 100%-os tökéletesség elérése nem reális cél. Az az ideális, ha a fehérjeforrásokat úgy elegyítjük egymással, hogy az aminosav-egyensúly a praktikusan elérhető legjobb legyen. Mi is az ésszerű célkitűzés? A becslések szerint a 75-90% közötti biológiai érték. Az optimális egyensúly a kutya egyéni igényeitől függ.

Az 1. sz táblázat a kutya aminosav-igényét mutatja növekedés és fenntartás esetén. A táblázatban közölt arányoknak megfelelő fehérjeellátás tökéletes egyensúlyt jelent a kutya számára, egyben 100%-os biológiai értéket képvisel. Vannak bizonyos meghatározott aminosav-értékek a szoptató kutyák számára, de a legjobb tudomásom szerint nincsenek ilyenek a dolgozó munkakutyák számára felállítva. Ha jó aminosav-egyensúlyt kívánunk biztosítani, akkor a leggyakoribb korlátozó aminosavak színvonalát kell figyelembe venni. Ezek pedig többnyire a methionin, a lysin, a threonin és a tryptophan.

1.     táblázat: Az esszenciális aminosavaknak az igényekhez mért aránya a kutya növekedése és fenntartása esetében, százalékban kifejezve,

                                             Növekedés    Fenntartás
Arginin                                        11,8               4,6
Hisztidin                                        4,2               4,8
Isoleucin                                       8,5              10,5
Leucin                                        13,7              18,3
Lysin                                           12,1             10,9
Methionin + Cystin                        9,2               6,6
Phenylalanin + Tyrosin                 16,9             18,8
Treonin                                       11,0               9,6
Tryptophan                                   3,5               2,8
Valin                                             9,1             13,1
ÖSSZESEN                              100,0           100,0



A kutya szívesebben fogadja az ízletes táplálékokat, egy fehérjeforrás ízletessége pedig az egész étrend ízletességére kihatással lehet. Általában véve az állati eredetű fehérjék sokkal ízletesebbek, mint a növényi eredetűek. Vannak olyan növényi fehérjék, melyek megfelelően elegyítve és keverve elég jó aminosav-összetételt biztosítanak és jól is emészthetők, viszont nem eléggé ízletesek a kutya számára. A zsírnak, a nedvesítő anyagoknak és az ízesítőknek a tápanyagok bevitele szempontjából igen nagy szerepük van. A teljes fehérjeminőség szempontjából azonban az aminosavak egyensúlya a legfontosabb – és egyben ez a legnehezebben kezelhető is. A 2. sz táblázat néhány fehérjeforrás biológiai értékét mutatja. Az alacsonyabb biológiai érték egy vagy több esszenciális aminosav alacsonyabb színvonalának a következménye.

2. táblázat: A fehérjeforrások biológiai értéke

Egész tojás                                   100
Tejtermékek                                   90
Hal                                                 87
Máj                                                79
Marhahús                                       78
Szójából készült étel                        73
Búza sikér                                       42
Kukorica sikér                                40

Emészthetőség
A fehérjeminőség második legfontosabb szempontja a fehérje emészthetősége. Hiába áll ugyanis a rendelkezésünkre a világ legtökéletesebben kiegyensúlyozott fehérjéje - ha a kutya nem tudja azt megemészteni, akkor értéktelen a számára. Az emészthetőséget könnyű megérteni: ami a szájon át bemegy és az ürülékben nem jön vissza, az megemésztődött. Reális-e a 100%-os emészthetőség célkitűzése? Erre a kérdésre sajnos az a válasz, hogy nem! A kedvencként tartott háziállatok számára a 80-85%-os emészthetőség már minőségi fehérjét jelent, a dolgozó esetében azonban ennél magasabbak a követelmények. Valójában az egyes aminosavak emészthetősége az, amiben a leginkább érdekeltek vagyunk.

Egyes fehérjék kevesebb emésztési problémát okoznak, míg mások többet. Ebből a szempontból az állati eredetű fehérjék jobbak, mint a növényi eredetűek, a növényi fehérjék ugyanis több allergén tényezőt hordoznak. Annak az egyik oka, hogy a friss hússal való táplálás igen népszerű a szánhúzókutyák esetében, az, hogy ez segít egészségesen tartani az emésztőrendszerüket. Ebből a szempontból a minőség problémakörébe tartozik, hogy a kutyát friss vagy állott, régebben kiolvasztott hússal etetjük. A nem megfelelő hússal való táplálás következtében a kutya megbetegedhet, de a legáltalánosabb az, hogy a kutya egyszerűen nem néz ki jól és nem is teljesít jól. Ha aminosavban szegény vagy alacsony emészthetőségű fehérjével van dolgunk, azt szokták tanácsolni, hogy egyszerűen etessünk belőle többet az állattal. Alacsony aminosav-egyensúlyi érték esetén azonban az egész fehérjeforrásból többet kell etetnünk, egészen addig, amíg a leginkább korlátozó (szűk keresztmetszetet jelentő) aminosav szükséges szintjét el nem érjük. Vagyis az egész hordót nagyobbra kell méreteznünk, ahelyett, hogy kicserélnénk a legrövidebb dongáját.

A legfőbb problémát az jelenti, hogy a tudomány mai szintjén még nem tudjuk, hogy milyen pótlólagos aminosavakra van a kutyának szüksége akkor, ha intenzíven dolgozik. Azt feltételezzük, hogy nagyjából ugyanazok szükségesek, amik a fenntartáshoz kellenek. (Ez egy jó kiinduló feltételezés.) A másik kiinduló feltételezés az lehet, hogy mivel a munka alatt főképpen az izmok aminosavai kerülnek felhasználásra, ezek pótlására az izmokban található vagy az azokhoz leginkább hasonló aminosavak a legszükségesebbek. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a hús bizonyítottan jó fehérjeforrás az aktív kutyák számára.
Milyen fehérjéket etessünk?
Arra a kérdésre, hogy milyen és mennyi fehérjét etessünk a kutyáinkkal, nem könnyű válaszolni. Az az igazság, hogy nagyon sok tényező befolyásolhatja a kutyák fehérjeigényét. Az én elgondolásom erről nem több, mint ami sok szánhajtó versenyzőnél a gyakorlatban bizonyítottan működik. Kezdjük el az etetést egy, a kereskedelemben kapható elsőrangú kutyatáppal, abból a célból, hogy megalapozzuk a jó aminosav-egyensúlyt. Ahogy az edzések növelésével felemeljük a táplálékbevitelt, úgy szükség lesz a pótlólagos fehérje-kiegészítésre is. Milyen pótlólagos fehérjét használjunk? Vegyük figyelembe a fehérjeminőség előzőekben felsorolt szempontjait. A jövőben valószínűleg sok jó adalékanyag lesz kapható a kereskedelemben is, de a számunkra a leginkább elérhetőek továbbra is a hagyományos anyagok lesznek: a húsfélék, a baromfi, a tojás, a hal és a máj.

Ha nem áll a rendelkezésünkre egy tökéletesen kiegyensúlyozott fehérjeforrás, akkor általában etessünk a kutyákkal 10-20% extra fehérjét. Ha a táplálékfelvétel nem korlátozott, akkor ez nem jelent problémát.
A magas emészthetőségű fehérje segíthet abban, hogy az etetéshez szükséges mennyiséget csökkentsük. Az emészthetetlen fehérje esetében a fehérje erjedését kiváltó baktérium az emésztőrendszerben olyan melléktermékeket termel, amelyek irritálják az emésztő- és a bélrendszert. Ez különösen igaz olyan húsoknál, melyek az etetés idején nem frissek vagy az ételben megavasodtak. Tipikus példa az olyan fehérjeforrásokra, amelyek sok szempontból kiválóak, de a potenciális emésztési problémák miatt nem tekinthetők minőségi fehérjeforrásnak!


Felhasznált irodalom:
SUMMERS, D. (1999): What is Protein Quality? In: WOLF N.& STEAD A.&THOMAS P. The Siberian Husky - International Siberian Husky Club. USA. pp. 328-330
OLSON, J. (1997): Holistic Options for Dog Care in Long-Distance Races. Mushing Magazine, July/August 1997.


További hasznos dolgok:

A methionin erős antioxidáns, védi a szöveteket a pusztító szabadgyököktől és segíti az izmok építését. Nagy mennyiségben található a halban, húsokban, a szezámmagban és más növényi magokban. A lysin a kálcium beépüléséért felelős, erősíti a csontokat és a kötőszöveteket, segíti az antitestek, hormonok és enzimek termelődését. Főleg a vörös húsokban, birkában, disznóhúsban és a baromfihúsban található, de megtalálható a sajtokban (főleg a parmezánban), a halban (főleg tőkehalban és a szardíniában) és a tojásban is. A threonin segít fenntartani a szervezet fehérjeegyensúlyát, fontos szerepe van a kollagén, elasztin és a fogzománc termelésében, elősegíti az anyagcserét és a különféle anyagok felszívódását. Magas threonin tartalma van a túrónak, a baromfihúsnak, a halnak és a szezámmagnak. A tryptophan a szerotonin előanyaga, létfontosságú az izomzat felépítéséhez és sok endogén fehérje termeléséhez. A tryptophan főleg a tojásban, a kék és zöld algában, a tőkehalban, a karibuhúsban, a szezámmagban és a sajtokban (főleg a cheddarban és a parmezánban) fordul elő.

Az arginin és a hisztidin elsősorban a növekedés időszakában minősül esszenciálisnak. Az arginin hozzájárul az agyalapi mirigy (hipofízis) által termelt növekedési hormon kibocsátásához, segít fenntartani az egészséges immunrendszert, és elősegíti a szervezetben termelődő, mérgező hatású ammónia eltávolítását. Megtalálható a zablisztben, napraforgómagban, szentjánoskenyérben, barna rizsben, szezámmagban és a zselatinban. A hisztidin fontos szerepet játszik a szövetek növekedésében és újjáépítésében, valamint elősegíti a központi idegrendszer működését is. Megtalálható a tejtermékekben, a húsokban, a rizsben és a gabonában. A leucin, az isoleucin és a valin ún. elágazó láncú aminosavak, az izomfehérjék felépítéséhez, a szövetek és a sejtek regenerálódási folyamatához szükségesek. Az isoleucin a vesék vizeletkoncentrációjának a szabályozásában, valamint a vércukorszint stabilizálásában is részt vesz. A leucin, az isoleucin és a valin megtalálhatók a különféle húsokban, a tejtermékekben, a barna rizsben és a legtöbb magban.


Minden versenyzőnek megvan a maga „titkos” vagy kevésbé titkos receptje. Rick Swenson többszörös Iditarod-győztes kutyaszánversenyző évek óta használatos receptje, a „trail snack” pl. kiegyensúlyozott és a kutya számára magas emészthetőségű fehérjéket tartalmaz. A recept a következő. Végy 20 dkg jó minőségű száraztápot, 90 dkg jó minőségű darált marhahúst, 1 liter búzacsíra-olajat, 25 dkg ledarált májat, 25 dkg mézet, 45 dkg szárított tojást és 70 dkg csontlisztet. Keverd össze külön-külön a száraz, a nedves és a por alakú összetevőket is, majd végül add össze az egészet. Terítsed el a masszát egy műanyag bevonatú furnérlemezen és lapogassad ki, mintha húskenyeret készítenél. Vagdossad be a massza felszínét snack méretű darabokra és fagyasszad le. Törd szeletekre, és próbáld ki a kutyáidon! A mennyiségeket szükség szerint többszörözni lehet. Adhatunk hozzá zselatint, tojássárgáját, virágport, ginsenget, melaszt, multivitaminokat, C-vitamin port, ásványi anyagokat, búzacsírát, krémsajtot, probioticot, electrolyt port stb. A hangsúly az összetevőkön és az arányok betartásán van. Rick Swenson-nak mindenesetre bevált.

Verla Zsófia  |  2010. december 06.
http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7035