A séta, nagyobb területek
bejárása nem maradhat el. Mindig örömmel jönnek velem a kutyák. Sétálunk, a
kutyák szimatolnak, én nézelődöm , majd "közös akcióra" váltunk.
Mikor mire. Itt keresés és egy kis engedelmes volt a feladat. A keresést is
variálom, éppen mi jut eszembe.
https://www.youtube.com/watch?v=kL3OvEL6ipY
Itt, kíváncsiságból, egy új
helyzet elé állítottam Lilut. Nagyrészt látta, amit csinálok, no és amit a
fától láthatott. Lefektettem. Oda mentem szemből a baloldali fához, a fa másik
oldalán matattam, majd átmentem a jobboldali fához és ott a fa tövében, a
talajtól 20-cm-re levő kis faodúba, tettem egy piros kislabdát. Visszamentem a
másik fához, időztem egy kicsit, majd Liluhoz mentem. Sose látta Lilu a labdát, nem játszott vele,
új szerzeményű labda. Annyi történt,
hogy az autóból a zsebembe tettem, mielőtt sétálni indultunk volna, de végül
nem vettem elő, csak a haranggal játszottunk. Keresd, biztattam Lilut, aki
azonnal keresésbe kezdet. Légszimattal, szemmel, „emlékezetből” keres is
lelkesen. Azért keresgél felfele is, mert szoktam a magas fák ágai közé rejteni
a labdát, tárgyakat, arra asszociál, hátha ott megleli. Nincs, így visszajön hozzám, a szagnyomomon,
de én ismét keresésre biztatom. Másodikra jobban használja az orrát talajon.
Bele is botlik a szagnyomomba és nyilván a közelben levő gumilabda szaga is
eljut hozzá! Akkor már céltudatosan orral keres és meg is leli a labdát!
Boldogan hozza hozzám. Együtt örülünk a sikeres találatnak. A parkolóban még
egy kicsit „játszunk”. Megkerüli a fákat balra is, és jobbra is. Aranyos kis eminens,
hogy elsőre önállóan balra és jobbra kerül rögtön. A jobbra kerülés nem látszik
a videón, mert a földön állt a fényképezőgép, de nem igazán jó szöget
választottam. 2016. március 30.
Kommentáld!