Az utóbbi években történt komoly erőfeszítések és egyértelmű szabályozások ellenére Magyarország továbbra is a térség „kutyagyárának”számít.

Rengeteg kölyök születik ellenőrizetlenül és felelőtlenül, gyarapszik a kóbor kutyák és a menhelyek száma, amelyeket mind nagyobb arányban a fajtatiszta egyedek lakják.

Dr. Graf Miklós kisállatgyógyász - szakállatorvost kérdeztük arról, hogy milyen feltételei vannak a legális ebtenyésztésnek, és milyen előnyökkel jár, ha tenyésztőtől vásárolunk kölyköt, illetve miképp lehet szűrni az öröklött betegségeket.

- Milyen a tökéletes fajtiszta kutya?

- Fajtatiszta kutyának rendelkeznie kell a szülők és a felmenők adatait, minősítéseit tartalmazó származási lappal, azaz törzskönyvvel, hogy nyomon lehessen követni a kölyök vérvonalát. A tenyészebnek hiteles tenyészszemlén is részt kell vennie, ahol – az adott fajtára jellemző külső és viselkedési ismérvek alapján – minősítő tanúsítványt kap. Érdemes az előírt számú kiállításon, versenyen és minél több hasonló rendezvényen is indulnia, hogy további fokozatokat, illetve helyezéseket érjen el, hírnevet szerezzen magának. Két törzskönyvezett, ám tenyészszemlén, kiállításon nem indított kutya kölykei csak úgynevezett „felülbélyegzett törzskönyvet” kaphatnak, amelyen az is szerepel, hogy a szülők nem rendelkeznek megfelelő tenyészeb-minősítéssel. Régen tetoválással „bélyegezték meg” a törzskönyvezett kutyákat, jó ideje azonban az uniós-szabvány szerinti microchippekkel látják el őket. A tavaly június óta érvényes jogszabály alapján pedig, csak akkor történhet tulajdonos váltás – akár menhelyről történő vásárlás esetén is –, ha a kutya microchip azonosítót kap.

- Feltehetően nem olcsó mulatság a tenyészeb tartása...

- Már az előkészületek is rengeteg pénzbe kerülnek, a megfelelő egyed kiválasztásáról és megvásárlásáról, a nevezési díjakról, az utazásokról, a ráfordított időről, a trenírozásról, a felkészítésről nem is beszélve. Ráadásul az igényes gazdik megadják a módját annak, hogy ne csak a kutya mutatkozzon a rangos eseményeken, rendezvényeken elegánsan, az alkalomhoz illő öltözetben.. A szukával rendelkező tenyésztőnek – az alom felnevelésével járó komoly kötelezettségeket leszámítva – valamivel egyszerűbb a dolga, mivel az évente legalább egyszeri ellés miatt, nem kell részt vennie olyan sűrűn kiállításokon, mint egy kankutyának és gazdájának. Minél jobb származású egy kan kutya, minél előnyösebb küllemű és természetű, minél több megmérettetésen vesz részt, ahol előkelőbb helyezéseket ér el, annál értékesebb a vele történő fedeztetés, annál többen esedeznek a kegyeiért. Még „válogathat” is a jelentkezők közül, és nem is akárkivel pároztatják – gyakran csak a pénzért.

- Lehet, hogy ma is érvényes a közmondás, miszerint „a pénz beszél, a kutya ugat”?

- Tagadhatatlan, hogy – bár egyre terjed színvonalas, kulturált ebtenyésztés –, sokakat nem az állatszeretet, hanem csupán a pénzszerzés motivál. Ebből adódóan sok a visszaélés, a csalás is. Vállalkozói igazolvánnyal vagy cégalapítással jogilag bárki lehet tenyésztő. Ugyanakkor nem létezik olyan kötelező képzés, igazolást nyújtó tanfolyam, amely elméleti, gyakorlati és pénzügyi ismereteket nyújtana ahhoz, hogy valakiből szakképzett tenyésztő váljék. Ennek következménye, hogy kialakult az ún. „ebszaporító” réteg, amelynek tagjai a hivatalos utat megkerülve, teljesen ellenőrizetlenül pároztatják kutyáikat, vagyis meglovagolják az adott divathullámot anélkül, hogy az alapvető fajtaismeret birtokában lennének. Egyszerűen „beruháznak” egy tenyésszukába – gyakran még egy kanba is, hogy annak felkutatásával se kelljen vesződniük –, majd semmilyen szűrésen, kiállításon, versenyen nem vesznek részt, csak „gyártják” az olcsó utódokat. Így sok esetben nem is derül fény az esetleges belteljesség kialakulására, homály fedi a felmenőknél és az előző almokban fellépő betegségeket, viselkedészavarokat. Sokszor a vevőnek meg sem mutatják az anyát, illetve az egész almot. Az is lehet, hogy az apuka ismeretlen vagy nem is „fajtatiszta”, esetleg szégyenteljes mocsok honol a „kutyaházban”. Kihoznak egy kölyköt a kerítéshez, mondván, hogy csak ez maradt, „viszi vagy nem viszi?”. Ami a legszomorúbb, hogy egyre több olyan hirdetést olvashatunk, hogy „ Két-három éves tenyészszuka eladó!”.

- Az emberek túlnyomó többsége azonban hobbi célra keres kutyát, nem akarja tovább tenyészteni, így fontosabbnak tartja az árat a törzskönyvnél...

-    Valóban sokan igyekeznek minél alacsonyabb áron hozzájutni egy olyan kölyökhöz, amelyik majdnem „ugyanolyan”, mint a szomszédé, de még sem került annyiba. Közben a megfelelő alapossággal és odafigyeléssel, szívvel-lélekkel tevékenykedő igazi tenyésztők a háttérbe szorulnak, pénzszűkében nehezen tudnak versenyképesek maradni a „szaporítókkal” szemben. Pedig hosszútávon megéri biztos helyről, megfelelően ápolt környezetből származó, szakszerűen tartott és orvosilag szűrt egyedet megvásárolni. Aki elkötelezett, igényes ebtenyésztőtől vásárol, az számos betegséggel járó fájdalomtól és vesződéstől megkímélheti magát és az ebet. A választott kölyök rendelkezzék oltási könyvvel, amelybe bevezették az első oltások és azok ismétlésének idejét, valamint a két hetes kortól a kéthetenként esedékes féreghajtást is. Nagyon fontos az adásvételi szerződés is, amelyben mindenképpen szerepelnie kell annak is, ha esetleg tenyésztésre vásárolja a kutyát. Bár az eladó nem vállalhat teljes körű garanciát, de azt igen, hogy a kölyöknek nincs ismert öröklött rendellenessége, a fajtajellemzőknek ellentmondó, a tovább tenyésztést tiltó küllemi és jellembeli eltérése.

A fajtiszta ebek tenyésztéséről...>> teljes írás a  >>   http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=7396

oldalán olvasható

Nyítókép :képgalériánkból