A kedvenc négylábú félős viselkedése a gazda számára sok esetben kényelmetlen, zavaró helyzeteket teremthet, problémákat okozhat. Sok esetben az állat félelme agresszióba megy át. Ekkor a kezdeti, csupán kellemetlen szituáció könnyen veszélyhelyzetté fajulhat, vagy súlyosabb esetekben drámai következményeket hagyhat maga után. Vizsgálatok adatai alapján megállapítható, hogy félelmi reakciók szukák esetében jóval gyakoribbak, mint kanok esetében. Egy másik, szintén vizsgálati statisztikából eredő megállapítás, hogy az úgynevezett problémás kutyák (menhelyi-, utca kutyakénti előélet, verés, bántalmazás, baleseti trauma, tartós stressz utáni állapot stb.) esetében a félelem nem egyedüli zavar, hanem több viselkedészavarral együtt jelentkezik.
A kutyák félelmét a viselkedéskutatások alapján két különböző megnyilvánulási csoportba soroljuk.
1./ Passzív félelem: A kutya látható külső jelek (Calming-szignálok) segítségével közli a környezetével a félelmét. Sok esetben rövid időn belül, több jelből álló sorozatot ad le annak érdekében, hogy megszűnjön a félelmét kiváltó ok. Amennyiben ez nem vezet eredményre megpróbál kikerülni a számára kellemetlen, félelmet kiváltó helyzetből. Morogni, ugatni kezd, irányt változtat, gazdája (falkavezére, falkatársa) közelében keres védelmet. Ha ez sem segít, akkor félkörívszerű utat tesz meg a vélt vagy valós félelmet okozó pont körül, elmenekül és/vagy elbújik.
2./ Agresszív félelem: A manapság okkal és ok nélkül sokat emlegetett agresszív, támadásra hajlamos kutyák egyik jelentős csoportja ezekből tevődik össze. Ez a magatartás annak a közismert stratégiának az állati megnyilvánulása, amely szerint a támadás a legjobb védekezés.
forrás: http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=4015
Olvasd tovább! Nyisd meg a linket!
Kapcsolódó hírek:
MUNKAKUTYA SPORTBIZOTTSÁGÁG
7 tanács leendő rotis gazdiknak
Blog ajánlás: A kölyökkutya
Nem csalt Boo szimata