Két hazai kinológusunk beszélgetése:

"Nem... De az is igaz, hogy én a szerzett tulajdonságok örökítésében nem hiszek , és az egyed kialakult karakterében -szerintem- nagyobb szerepe van a szerzett tulajdonságoknak, mint a küllemnél. Általában. Magyarul és persze leegyszerűsítve: a vizsga nem öröklődik. Az anatómia nehezebben javítható az adott egyed felnevelése során, mint a vézen. De lehet, hogy tévedek... 

Minden valamire való német kutyát levizsgáztatnak. De a Jeges Pista vagy Szécsi Pista vizsga nélkül is tudta, tudja, hogy melyik a jó kutya !"

Ez nem hit kérdése. A szerzett tulajdonságok nem öröklődnek. A félreértés abból ered, hogy az eredményes kutyák sok egyéb jó tulajdonságuk mellett, a tanulékonyságukat, illetve a taníthatóságukat is örökítik. A kettő nem ugyanaz. A taníthatóságban benne van a hajlam a szabálykövetésre, a megfelelési hajlam, vagyis az a bizonyos juhászkutya adottság, hogy együtt akar működni az emberrel. Az ilyen egyedek utódai sokkal hamarabb elsajátítják a feladatokat és felületes szemlélőben azt a látszatot keltik, hogy "génjeikben hozták a tudást".

Valóban, a fenotipus = genotipus + paratipus (környezet) egyenlet a valóságban minden egyednél másként nézhet ki. A szerzett tulajdonságoknak tényleg sok szerepük van. A karakter pedig sokkal jobban befolyásolható, bár a plasztikai műtéttel nem versenyezhet. A nyers kutya a vizsgán 0 pontot érhet csak el, míg a képzett elvben 100-at. A különbség pont 100 %.
Viccet félretéve ez is egy előítélet, ami könnyen cáfolható. Egy kutya csak örökletes adottságainak felső határáig fejleszthető. És ez a felső határ is csak elméletben közelíthető meg. Vagyis, hogy a genotipus egyenlő legyen a fenotipussal. Ahogy fejlődik a metodika, közeledünk e felé a cél felé. Ma sokkal közelebb vagyunk a célhoz, mint bármikor, ezért tűnhet úgy, hogy ma már pótolni tudjuk a hiányosságokat. A SZAKEMBER meg tudja, meg kell, hogy tudja különböztetni az örökletest a tanulttól. Rüdenauer írta le egyszer a Zeitungban: "A BSP-n kitűnő kutya csak olyan lehet, amelyik mind képzettségében, mind adottságaiban magasan a vetélytársak fölött áll. Olyan teljesítményben, mint a VA küllemben." Ezt a szemléletet ma már egyre többen érvényesítik. Rüdenauer mondatai Javirra is érvényesek, úgyhogy megnyugodhatsz.
A csalással és a csalókkal nem foglalkozom. A vizsgáztatás mai gyakorlata pedig olyan, mint ma az egész szisztéma. Nem ismétlem meg, lényeg, hogy revízióra szorul.
Nem elég, ha a Szécsi, vagy akár Te, vagy én "ismerünk" egy kutyát. Meg is kell azt mutatni. Ismerünk? Legföljebb sejtünk valamit, illetve van elképzelésünk róla. Sok olyan példa van, amikor a tenyésztőtől a tulajdonosig és a felkészítő segédig, mindenki meg volt győződve, hogy használható a kutya. Aztán mégis csődöt mond. a sorozatterhelés hatására. Van saját példám is erre egy sima Bende kupa körülményei között. Az csak egy jól hangzó kifogás, hogy nem kell a kutyát levizsgáztatni, mert én így is tudom mit ér. Az ember akkor a legtalálékonyabb, ha azt akarja megmagyarázni, hogy valamit miért NEM csinál.

Megjegyzés:

A téma  örök, és visszatérő, ez az érvelés 2009-ben hangzott el. Német juhász fajtában , két elismert szakember között ( bírók mindketten)  A küllem és munka vonalú német juhászkutya a kiindulási alap. A két bíró tulajdonképpen nem tenyésztő, de nagy nagy befolyással vannak a tenyésztésre. Nem csak német juhász fajtában. Rottweilerben is!!