A nyomkövetés célja, hogy a saját vagy egy idegen ember által „elhagyott” tárgyakat a kutya megtalálja és azt a gazdájának jelezze. Az általam elképzelt ideális szituáció, amit a kutyánkkal meg kell értetnünk a „maradjitténeldugokvalamittemegtalálodésakkornagyonnagyonörülünk”  játék, és ezt a hangulatot én apró megszorításokkal még az FH-s nyomoknál is megpróbálom tartani.

A szimatmunka kezdeti lépéseivel természetesen, mint minden mással a kölyökkorhoz kell visszalépnünk. 8-10 hetes korban el lehet kezdeni a nyomkövetés tanítását, mivel az élelem keresése, valamint a falkatársak követése már ekkor a legerősebb ösztönként jelen van kutyánkban, s ezek az ösztönök, ha ügyesen használjuk őket, személyiségzavar nélkül kiaknázhatók. A tanítás kezdetéhez az előzőekben leírtakkal szinkronban lehetőleg ingerszegény, csöndes környezetet keressünk. Nagyon fontos az időpont. Legkedvezőbbek az ébredés utáni kora reggeli órák, amikor kutyánk idegileg teljesen kipihent és az első etetés előttről lévén szó, kellően éhes. A tanítás folyamata azzal kezdődik, hogy jó szokásunkhoz híven zsebünket telerakjuk kolbász vagy virsli darabkákkal. Az első pár alkalommal kb. 20 dkg-ra lesz szükségünk.A másik lényeges momentum a talaj illetve az időjárási viszonyok.A talaj kiválasztásánál legfontosabb a puhasága ill. a nedvességtartalma, ezért lehetőleg boronált szántást, friss vetést, vagy rövidre vágott füves területet válasszunk. Az időjárásnál fontos a szélcsendesség. Amikor kiérünk a kiválasztott területre kutyánkkal, azt a kocsiban hagyva elkezdjük a nyom fektetését. A nyomot úgy képzeljük el, hogy kb. 30-40 lépés hosszú egyenes vonalban fogunk lépkedni (majdnem tyúklépésben), majd egy derékszögű”törést követően kb. még 10-15 lépésre helyezzük el a keresett tárgyat ill. a ráhelyezett élelmet. Nagyon fontos, hogy a gyakorlások kezdetekor a kiindulási pontot, amit a nyomkövetésben szimatkatlannak neveznek, ne a lefektetett nyom irányából közelítsük meg, ez a gyakorlatban kivitelezve úgy néz ki, hogy a szimatkatlan kiszemelt helyét nagyívben más irányból közelítjük meg, úgy hogy az utolsó másfél, két métert megpróbáljuk átugrani.Ezt az “akrobata” mutatványt nem öncélúan említem. Az első pár alkalomnál a nyomkövetésben fontosnak tartom, hogy a szimatkatlanból csak egy irányban vezessen ki az általunk fektetett nyom, a többi irányban a kutya számára közömbös szagok legyenek (szagtiszta terület). Tehát a szimatkatlanba érve kb. 50-60 cm átmérőjű kört, taposunk ki. Fontos, hogy a talajt ne rugdossuk, vagy ne ássunk sarkunkkal! Amikor kb. 1 percet eltöltöttünk a szimatkatlanban topogva, elkezdünk haladni tyúklépésben. Az első két lépés után visszafordulva a szimatkatlanba 6-8 db kolbászt helyezünk kb. egyenletesen elosztva. Tyúklépésben haladva ezek után már nincs más dolgunk, mint az, hogy minden egyes elhagyott lábnyomunkba egy kis darab kolbászt tegyünk. Amikor az egész távot megtettünk, sarkunkkal nagyobb mélyedést képezve a talajba egy maréknyi kolbászt teszünk le egy a már zsebünkbe készített tárgyra.Ez a tárgy lehet egy kb. tenyér méretű használati tárgy (pénztárca, kulcstartó stb.) Azért fontos a tárgyra helyezni a nagyobb mennyiségű jutalomfalatot, mert a későbbiekben a jutalomfalatot elhagyva már csak ez a tárgy illetve az ezzel a tárggyal való játék lesz a sikeres nyomkövetés végén a kutyánk jutalma. Amikor ezzel végeztünk saját nyomunkon, visszatérünk a szimatkatlanig, majd onnan a megközelítés módszerével kutyánkhoz megyünk. Ha 8-10 hetes korban kezdjük el a nyomkövetést, akkor csak egy kényelmes bőrnyakörv és egy kb. 1 méter hosszú póráz szükséges hozzá, ha 6 hónaposnál idősebb kutyánál kezdjük el a nyomkövetést, lehetőleg hámot csatoljunk fel kutyánkra. A közvetlenül nyomkövetés előtti “öltöztetésnek” fontos szerepe van a későbbiekben a kutya ráhangolódása miatt. Az ez irányban is jól felkészített kutya a nyomterületre kiérve a hám feladása, ill. később a hosszú póráz előkészítése alatt már teljesen a szimatmunkára készül fel szellemileg. Az öltöztetés után most már egyenes vonalban a szimatkatlanhoz megyünk kutyánkkal ügyelve arra, hogy mi ne lépjünk a szimatkatlan közvetlen közelébe. A szimatkatlanban lévő ínycsiklandozó illatok éhes kutyánkat feltehetően minden különösebb biztatás nélkül amúgy is odavonzzák.Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy előrehajolva és a földre mutatva csendes, nyugodt hangon a ” Szimat, keresd!” vezényszót kiadjuk a kutyának és várunk. Az általam tanácsolt módszer lényege, hogyha a kutya jó irányban követi a nyomot, akkor nyugodt hangon néha dicsérve, semmi más dolgunk nincsen, minthogy kövessük őt. A póráz, - mely a kezdeti időben csak 1-1,5 méter hosszú - mindig enyhén feszes, ezzel éreztetjük a kutyával, hogy jól végzi a feladatot, mi is jövünk. Amennyiben kutyánk letérne a nyomról...bővebben >> a LocomotívStar Rottweiler kennel oldalán >>http://rottweilerinfo.gportal.hu/gindex.php?pg=29049716