„Végy egy kiskutyát, s pénzeden megvásároltad a rendíthetetlen SZERETETET” Kipling

A kölyökkutya kiválasztása:

Mielőtt egy kutyakölyköt megvásárolunk, gondolkodjunk el azon, hogy az élethelyzet, amiben élünk megfelelő a kutyatartásra? Nincs a közeljövőben olyan megoldásra váró problémánk,(családalapítás, építkezés, költözés, stb..) amely befolyásolhatja a kölyökkutya nevelését?

Szintén ősi dilemma a kölyökkutyával hazaérkező gazdi számára. Az állatorvos és a tenyésztő általában mereven ragaszkodik, hogy kutyák közé, sőt egyáltalán az utcára akkor vigyük csak a kicsit, ha lezárult az első körös oltási programja. Ez valahol érthető is, de hát az nagyon sok idő! A kutya számára szocializációs szempontból az egyik legfogékonyabb és legérzékenyebb időszak ez. Nem mondom, hogy pótolhatatlan, de kiváló lehetőség a fiatal kutya számára, amit ha levesztünk, visszahozni nem lehet.

Ilyenkor - feltételezve a jó öröklött adottságokat - szinte minden alkalommal a kutya nem megfelelő szocializáltságáról és neveléséről van szó. A kölyökkutya szocializálódása és helyes nevelése alapfeltételei a későbbi eredményes kiképzésnek.

Sajnos ma még a legtöbben, akik első kutyájukat vásárolják, nem megfelelő felkészültséggel indulnak el a kölyköt kiválasztani, s a vásárlást követő időszakban a tartás sem nevezhető kielégítőnek.

Minél hamarabb, annál jobb!

Már első nap mutassuk meg neki, hol a helye!

Mikortól kezdjem el tanítani a kutyámat? Ezt a kérdést többen feltették már nekem, pedig azt gondoltam korábban, hogy ez, egy újdonsült gazdi számára, nem lehet kérdéses. Tévedtem!

Ha egy kutya 8 hetesen kerül hozzánk, vagy fél évesen, akár idősebb korában, rögtön az első nap meg kell kezdeni a nevelését. A felnőtt, befogadott kutyáknál ez nem is szokott probléma lenni.

A kutyacsemeték - miután első ízben elhagyták az almot - eleinte csak rövid, néhány méter távolságra távolodnak el attól. Nem kell sok idő hozzá, mindössze két-három nap, s már nagyobb kirándulásokra elmerészkednek, s önállóan vissza is találnak helyükre.

Aprólékosan feltérképezik környezetüket, s ebbe a környezetbe ekkor már tartozzon bele fokozatosan egyre több idegen is, akiknek mindegyikéhez csak kellemes emlékek fűzzék a kölyköket.

 Sokan gondolják úgy, hogy a kutyakölykök - akár a fű - nőnek maguktól. Ahhoz azonban, hogy a fajta alaptulajdonságait kiemeljük vagy a nemkívánatosabbakat kordában tartsuk, valamint hogy az ember-kutya barátság kialakulását segítsük, érdemes már az alomban elkezdeni a kölykök szocializációját.